Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 2 (75. szám) - A társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
3180 Tehát szeretnék visszatérni arra, hogy mindenképpen gond van az ellenőrzéssel. Sajnálatos tény, hogy a kormányzat és a kormányzati többség nem akarja támogatni a felügyelőbizottságok létre hozását. Semmiféle társadalmi kontroll nincs, a járulékfizetőknek semmiféle kontrollja nincs a társadalombiztosítási alapok felett. Közben a kormányzat azon gondolkodik, hogy úgymond, normatív módon - ezt bizottsági ülésen mondta a kormányzat képviselője, hogy "normatív módon" - gyakorlatilag mindenkinek elengedik a tartozását, és ettől remélik azt, hogy egy nagyon jelentős bevételhez jutnak a társadalombiztosítási alapok. Ha tehát a bevételi oldal felől közelítjük meg a kérdést, akkor szintén csak azt lehe t mondani, feltétlenül szükséges lenne, hogy elfogadja a kormányzat a módosító javaslatomat. Hiszen ha megnézzük a hatályos költségvetési törvény bevételi oldalát, láthatjuk, hogy a kormány betervezett 45,5 milliárd forintot a kintlévőségek behajtásából, é s emellett betervezett 42 milliárd forint körüli hiányt. Ha most megnézzük, hogy mi történt az első félévben, és mennyit hajtott be a járulékigazgatóság ebből a 45,5 milliárd forintból, akkor rá kell jönnünk, hogy gyakorlatilag semmit. Most eszköze sincs a rra - mert nem gondolkodott azon, hiszen tartozáselengedésen gondolkodott , hogy rövid időn belül ezt a bevételi előirányzatot teljesítse. Ha megnézzük a járulékbevételek alakulását, akkor azt is meg kell állapítani, hogy az az elgondolása a kormánynak, h ogy 6 százalékkal mérsékeli a járulékot, és akkor egy nagyon jelentős többletbevételre fog szert tenni, ha a számokat megnézzük, akkor sajnálatos módon ez nem teljesülhetett. Hiszen ameddig 1998. első négy hónapjában 521 milliárd forint volt a bevételi old al teljesülése, addig most, 1999ben nem sokkal több: 586 milliárd forint; s értelemszerűen a magasabb bérekből, járulékokból következik ez, és nem abból, hogy a járulék mértékét ilyen módon csökkentette. Azt gondolom, nem kell tovább bizonyítanom, hogy a bevételi oldal bizonytalansága mennyire alátámasztja a módosító javaslataim támogatását. A kormány javaslata - ha a módosító javaslatomat nem fogadják el, és erről már az általános vitában is szóltam - hosszú távon fogja gyengíteni a költségvetés pozíciójá t. Joggal tételezik fel majd a vállalkozók, hogy elég csak bevallani a járulékot, ki kell várni egy kis időt, és akkor a kormányzat előbbutóbb abba a helyzetbe fog kerülni, hogy kénytelen lesz elengedni a késedelmi pótlékot vagy a bírságot. (12.50) Hátha még azt is el lehet érni, hogy a járulékot se kelljen megfizetni. Azt hiszem, hogy ilyen üzeneteket közvetíteni a vállalkozók irányába nem szerencsés. Mellesleg hamis elvárás is annak a megfogalmazása, amit a törvényjavaslat indokolásában fogalmazott meg a kormány, nevezetesen azt, hogy amennyiben sor kerül a 2022 milliárd forint késedelmi kamat elengedésére, akkor jó remény van 4045 milliárd forintnak a megszerzésére. Én azt gondolom, rendkívül nagy illúzióra vall, hogy valaki ilyet fogalmazzon meg, hisz en ha megnézzük, hogy döntően mikor halmozódtak fel ezek a tartozások, akkor azt kell látni, hogy számos, nagy tartozást felhalmozó cégnél, vállalkozásnál ezek a tartozások több év alatt halmozódtak föl. Szinte elképzelhetetlen számomra az, hogy ez évben, miután majd valamikor ősszel lefolytatják az egyeztetést a járulékigazgatóságokkal, akkor az a vállalkozó, aki hosszú éveken keresztül nem fizette a járulékát, most hirtelen hozzá fog jutni összességében 45 milliárd forintos forráshoz. Gondoljunk bele, tét elezzük föl, hogy jó szándékú a vállalkozó, tényleg meg akarja fizetni azt a járulékot, elmegy egy bankhoz, és azt mondja, hogy inkább fölveszek egy kis hitelt, mert most már alacsonyabb a kamatláb, és inkább megfizetem a járulékot - akkor meg tudok szabad ulni a késedelmi pótléktól és a bírságtól. Elképzelhetetlen, hogy a mai magyar bankrendszerben egy hónap alatt 45 milliárd forinthoz hozzá lehet jutni úgy, hogy olyan vállalkozó fog odamenni, aki az elmúlt évek során tartósan nem fizette a társadalombiztos ítási járulékot. Azt gondolom, rendkívül hamis elvárás ettől a törvényjavaslattól, hogy ez egyáltalán ilyen módon teljesülni fog. De a legnagyobb gond azzal van, hogy a kormánynak ez az egész elgondolása társadalmilag igazságtalan. Hiszen közel 3 millió ol yan alkalmazott, aki után levonták a járulékot, nem kapja
