Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 2 (75. szám) - A Magyar Köztársaság 2000-2002. évi költségvetésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
3163 Még egy megjegyzést szeretnék tenni: a kormány által előjelzett elemek egyik tényezője a kamatláb, hogy menn yi is lesz a pénz ára. Itt szeretném, ha meglátnánk és biztosra vennénk, hogy igen, a magas reálkamat - mint ahogy ez az előjelzés és a kormány programja mondja , a magasabb kamatláb kívánatos azért, hogy ezzel ösztönözzük, bátorítsuk a takarékosságot. Ug yanakkor a magasabb kamatláb igenis hátraszorítja, visszatartja a vállalkozói lehetőségeket, különösen a kis- és középvállalatoknál. Most lehet, hogy itt valami mérleget kívánatos nézni, hogy milyen mértékben hasznos a magasabb kamatláb a takarékosság előm ozdításában, és milyen súllyal tartja vissza a magasabb kamat a kis- és középvállalkozók tevékenységét. Azt hiszem, sok számításom és kollégáim számításai alapján jelenthetem is, hogy a magasabb kamatláb a nemzetgazdaság számára egy negatív tényező. Többet árt, mint használ! Különösen egy ilyen - idézőjelben mondom - "szegény országban", ahol sok takarékosságra úgy sincs lehetőség, hanem inkább a termelés révén való előrehaladásra. Utoljára még azt említeném, hogy az irodalomban és a vitában ismét előfordul az, hogy deflációs jellegű várakozásokkal kell szembenézni. Igen tisztelt képviselőtársaim, lehet, hogy ez egy szemantikus dolog, lehet, hogy elméleti fogalom, de jó lenne egyszer, ha tisztáznánk. Mert olvassuk a zöld újságtól a kutatóintézetek jelzéséig mindenütt, hogy ez a fogalom zavaros. Nem jól kommunikálják nekünk a témát. Nevezetesen, olyasmit olvasunk, hogy a deflációs jellegű elvárások ártanak majd az országnak, a defláció árt majd az országnak. Hölgyeim és uraim, a defláció nem árt az országnak! Ha a defláció szemantikus jelentését nézzük, az árcsökkenést jelent. Ó, a depresszió, az igen! És itt az a hiba, hogy közhasználatban manapság majdnem mindenki a két szót szinonimaként használja, mintha a defláció depressziót jelentene. Igen tisztelt képvi selőtársaim, a defláció nem depresszió. Úgyis lehet árcsökkenés, árszínvonalcsökkenés, nevezetesen defláció, az infláció ellenkezője, amikor a gazdaság növekszik, a depresszió pedig a gazdasági csökkenés, gazdasági színvonal csökkenése; lehet áremelkedés, árcsökkenés rezsimében, mindegyikre van példa. Tehát azért is jó az ilyenféle vita, megmérése a gazdaságpolitika előrejelzéseinek, mert lehetőség adódik arra, hogy olyan dolgokat tisztázzunk és olyan dolgokat halljunk meg egymástól, amire talán a költségv etés vitájában vagy egyéb versenyben kevesebb türelmünk van. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólások következnek. A jelen tudásunk szerint öt képviselő úr jelentkezett kétperces felszólalás ra. Elsőként megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Horváth képviselő úr, nem a közgazdasági tézisekkel akarok vitatkozni, mert azokban messzemenően egyetértek ö nnel. Csak... - és nagyon köszönöm, hogy ön, mint nagy tekintélyű közgazdász elmondta, hogy a növekedési folyamat nem '98ban indult, hanem korábban. Amitől mi idegesek vagyunk: a veszélyeit láttuk ennek a túlzott növekedésnek. Mi is szeretnénk, a vágyaink között nekünk is szerepel, már korábban is szerepelt. De ha azt elfogadjuk, hogy valaki túl könnyedén számít növekedésre, akkor ez lehetővé teszi, hogy a kiadásait ne patikamérlegen mérje. És a mi reflexeink a magyar történelemben, a magyar gazdaságban év tizedeken keresztül kitapinthatóan olyanok voltak, hogy ha a növekedés egy picit megindult, azonnal, mindig többet osztottak el, mint ami lehetőség volt. Tehát amikor mi a növekedést bíráltuk, akkor azt is szerettük volna, és azt is sugalltuk, hogy próbálj ák a kiadásokat sokkal körültekintőbben áttekinteni. Hogy most miért vagyunk hangosak? Hát persze! Mert lassan mivel szembesülünk? Gond van a tbnél, gond van a fizetési mérleggel, lassul az export, baj van az államháztartási hiánnyal. Tehát úgy néz ki, a számok azt igazolják, hogy az aggodalmaink valósak.
