Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 10 (48. szám) - A Magyar Energia Hivatal 1997-1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a Magyar Energia Hivatal 1997-1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - LÁZÁR MÓZES, a gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LÁZÁR MÓZES, a gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LÁZÁR MÓZES, a gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója:
316 LÁZÁR MÓZES , a gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Nem tudom, hogy az indoklást mondjam el vagy a következő napirend előadójaként. ELNÖK (dr. Sz ili Katalin) : Ahogy önnek szimpatikusabb. LÁZÁR MÓZES , a gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója : Akkor most elmondanám. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Természetesen. LÁZÁR MÓZES , a gazdasági bizottság előadó ja, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A Magyar Energia Hivatal ugyan valóban negyedik alkalommal készíti el a beszámolóját az Országgyűlésnek, azonban most első alkalommal van mód a plenáris ülésen ezt megtárgyaln i, és van mód arra, hogy a képviselők elmondhatják részletesen indokaikat és elképzeléseiket a dologról. A beszámoló speciális abból a szempontból is, hogy tulajdonképpen 1997re és 1998 első félévére vonatkozik, tehát másfél évről szól. Maga az anyag is a zonban a Magyar Energia Hivatal néhány éves történetének áttekintésével kezdődik. Célszerűnek tartom, hogy a megalakulás körülményeiről és a megalakulást követő eseményekről essék szó itt is. A hivatal 1994 júliusában kezdte meg működését, amikor már az en ergiaszektorban megtörténtek a társasági átalakulások. Például éppen hogy csak befejeződtek a villamosenergiaiparban az erőműbánya integrációk, ami önmagában is sok feszültséggel járt. Ebben az időben a társaságok döntő részben még állami tulajdonban vol tak. Aztán 1995ben az energetikai ágazatban megindult egy igen erőltetett ütemű privatizáció komoly társadalmi viták közepette. Sajnos egy stratégiai terület magánosítása során többségében csak rövid távú költségvetési érdekek domináltak. Mindez már azt e redményezte, hogy a társaságok nagy része külföldi tulajdonba került, kis része hazai magántulajdonba, míg végül is maradt néhány társaság nemzeti tulajdonban is. A privatizációs bevételekből a Hornkormány nem fordított vissza az energiaszektorba semmit, pedig igen ráfért volna, ha a környezetvédelemre vagy az elmaradt korszerűsítésekre gondolok. Egy ilyen nehéz időszakban kellett a hivatalnak ellátnia engedélyezési, árelőkészítési és fogyasztóvédelmi feladatát. A körülményeket nehezítette még két dolog i s egymás után. 1996ban az előző kormány energetikai kormánybiztost nevezett ki, ami nem feltétlenül a megoldás irányába vitte az eseményeket, sőt párhuzamosságok és hatásköri tisztázatlanságok terhelték a szakmát, de a közvéleményt is. A másik 1997. januá r 1jétől a tarifarendszerben történt módosulás volt, mert ettől kezdve alapvetően árképletekben megfogalmazott mechanizmus szerint változtak az energiaárak. Elhangzott a főigazgató úrtól, hogy a hivatal fennállása óta mintegy 490 határozatot hozott, melyb ől 300, tehát a többsége engedélyezési eljáráshoz kötődik, a 25 fellebbezésből pedig másodfokon az illetékes minisztériumban egyet módosítottak. Az engedélyezési eljárások során kerültek kiadásra, illetve jóváhagyásra a működési engedélyek, üzemi szabályza tok, erőműlétesítési engedélyek és az üzletszabályzatok. Ez utóbbi a szolgáltatók és a fogyasztók közti kapcsolat kereteit határozza meg. Az árszabályozási munkát két oldalról kell megközelíteni: egyrészt az üzembiztonság szempontjából indokolt költségek elismerése, másrészt a fogyasztók maximális védelme. A fogyasztóvédelem területéről elmondható, hogy működik az Energetikai Érdekképviseleti Tanács valóban, negyedévenként megjelenik az Energiafogyasztók Lapja, és a hivatal határozatai ténylegesen nyilváno sak. A MEH vezetői szerint munkájukra a törvények szigorú betartása és betartatása volt jellemző. Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság 1999. február 1jei ülésén megvitatta a Magyar Energia Hivatal beszámolóját. Mivel a bizottságnak ebben az új összetételéb en most első ízben nyílt alkalma
