Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 10 (48. szám) - A Magyar Energia Hivatal 1997-1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a Magyar Energia Hivatal 1997-1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
317 a MEH beszámolóját megtárgyalnia, és első alkalommal energetikai kérdésekkel részletesen foglalkoznia, ezért tagjai több esetben a beszámolónál szélesebb értelmezésben vetették fel a magyar energiaipar fontos kérdéseit. A h ivatal működésének gyenge pontjai közé tartozik az ellenőrzés. Szükséges fokozni a kontrollt, sűríteni kell a döntéshozatalok utáni ellenőrzéseket. A fogyasztók véleményének figyelembevétele erősíteni fogja a határozatok társadalmi elfogadottságát és a fog yasztóvédelmet. Az energiaszektor minden szereplőjét ösztönözni kell az energiahatékonyságra, az energiatakarékosságra az előzőeknél sokkal hangsúlyosabban. A távhőszolgáltatás területén az Energia Hivatal tevékenysége a főigazgató úr elmondása szerint is lényegében csak tavaly kezdődött meg, pedig mint tudjuk, több mint 2 millió ember részesül távhőszolgáltatásban, akik között magas a szociálisan nehéz helyzetben lévők aránya. Az ő érdekeik védelme, a fogyasztóvédelmük különösen fontos feladat. Túl sokáig húzódó kérdés lett a tarifarendszer korszerűsítésének ügye, de információink szerint már döntésre kész állapotban van mind a villamos energia, mind a gáz esetében. A nem kívánt tulajdonosi koncentráció megakadályozása sem tartozik a Magyar Energia Hivatal erős oldalai közé, a tőzsdére került társaságok részvénycsomagjai esetében és a tulajdonosok egymás közti adásvétele kapcsán sem. A tényszerűséghez hozzátartozik, hogy ehhez megfelelőbb törvényi háttér szükséges. A beszámoló 5. oldalán a következő tanulság os mondat szerepel: "Az eddigi elemzések eredménye még nem mutat szolgáltatási színvonalemelkedést, inkább jórészt a korábbi elmaradt fejlesztések hatásaként bizonyos mértékű fogyasztói kiesésszám, üzemzavarszámemelkedés érzékelhető." A bevételek teljes kivonása a szektorból tehát ide vezetett, hölgyeim és uraim. Az erőltetett ütemű privatizáció, amelyről már korábban is szóltam, éppen az ellenkezőjét célozta meg, legalábbis a politikai szlogenek szintjén még 1995ben. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Be töltöttee szerepét ebben az időszakban a Magyar Energia Hivatal, és főként be fogjae tudni tölteni a jövőben? A kérdés első részére azt kell mondanom, hogy a lehetőségekhez és az adott időben tapasztalt kedvezőtlen politikai széljáráshoz képest igen, kis ebb zökkenőkkel ellátta feladatát, de érdemben nem befolyásolta az energiaágazatot. A jövőt illetően már vannak újabb nehézségek. Mint ismeretes, az energiaiparban erős konkurenciaharc van. Fokozódó, éleződő verseny alakult ki; a piaci mechanizmusok érvény esülése az EUcsatlakozással kiteljesedik, de meg tudjuke védeni a fogyasztókat ennek káros hatásaitól? Nem kerülneke ismét - hangsúlyozom, ismét - hátrányosabb helyzetbe a nemzeti tulajdonban maradt energetikai cégek a külföldiekkel szemben? A konkurenc iaharc irgalmatlanul felszínre hozza az erőszakos, olykor szabálytalan, törvénytelen módszereket. Képes lesze a hivatal ezeket megakadályozni? Még lehetne sorolni hosszasan az új kihívásokat, melyek tisztességes megoldása fontos társadalmi kényszer. Meggy őződésem szerint a Magyar Energia Hivatalnak nagyobb függetlenségre van szüksége annál, mint az eddig tapasztalható volt. Fontos, hogy a Gazdasági Versenyhivatallal és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel szorosan együttműködve lássa el feladatát. A kormán y készülő energiakoncepciójának egy karakteresebb Energia Hivatallal kell számolnia, mely korszerűbb szabályozási és személyi feltételekkel teremthető meg. A regulátori feladatok ellátásához célszerű lenne, ha a hivatal működését csak legmagasabb szintű jo gszabályok határoznák meg, és rendelkezne a másodfokú döntés jogával is, azaz csak bíróságon lehetne megtámadni a határozatokat. Végül a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a Magyar Energia Hivatal rendszeresen számoljon be tevékenységéről az Országgyűlés pl enáris ülésén, mint ahogy ez most is történik. A gazdasági bizottság a fentiek alapján a beszámolót általános vitára alkalmasnak tartja és javasolja a parlamentnek, hogy a beszámolót vegye tudomásul. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps.) ELNÖ K (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm, képviselő úr. Most pedig megadom a szót dr. Fónagy János politikai államtitkár úrnak, a Gazdasági Minisztérium, illetőleg a kormány képviseletében. Államtitkár úr, önt illeti a szó.
