Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 10 (48. szám) - A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
311 Országgyűlés megbízatása mikor jár l e. A szocialista képviselőcsoport e probléma megoldását is - mint erre már előbb utaltam - szükségesnek tartja. Azonban ez az alkotmányjogi probléma csak az egyik kérdés, ami a törvényjavaslat kapcsán felmerül. Ennél jóval komolyabb az a közigazgatáspolit ikai problémakör, amelyre a törvényjavaslat indoklása is utal. A törvényjavaslat indoklása ugyanis - mint erre már Bajor Tibor képviselőtársam felhívta a figyelmet - kifejti: "A kormány programja szerint a kormány áttekinti a városkörnyéki, kistérségi, tér ségi és regionális közigazgatás átalakításának a lehetőségét, és 2001ig koncepciót dolgoz ki ennek ütemezésére. A fenti koncepció alapján lehet és indokolt az állami területi tagozódást érintő esetleges javaslatokat kidolgozni". Ez az idézet egyértelműen utal arra, hogy a törvényjavaslat indoklásában más helyen szereplő stabilitási követelmény nem lehet olyan szilárd, mint ez magából az indoklás szövegéből kitűnik. Abban az esetben ugyanis, hogyha átfogó közigazgatási reformra készülünk, lehetetlen a terül etbeosztás stabilitását hosszú távon fenntartani, sőt az is kétséges, hogy akár rövid vagy középtávon lehetségese. Ha csak arra utalok, hogy ezen a megfogalmazáson kívül napvilágot láttak ennél közelebbi időpontot megjelenítő állítások is, világosan látha tjuk, hogy lehetséges, hogy 2001ig itt már változások történnek, és abban az esetben az e törvényjavaslatban szereplő négyévenkénti egy alkalommal történő változtatás a gyakorlatban nem tud érvényesülni. Ennek következtében csatlakozom azokhoz a képviselő társaimhoz, akik felhívták a figyelmet arra, hogy ez valóban csupán egy átmeneti rendezés lehet, nem töltheti be hosszabb távon a területszervezési eljárás rendezésének a funkcióját. Figyelemmel kell lennünk ugyanis arra, hogy a regionális beosztás bevezet ése éppúgy, mint a megye helyzetének újraértékelése, a kistérségek szerepének átértékelése vagy bármilyen más változtatás, 2001 előtt is szükségessé tehet az állami területbeosztásban módosításokat - igaz, hogy ezek eljárási rendje, kezdeményezési formája nem a törvényben, illetőleg az önkormányzati törvényben rögzítettek szerint történik. Éppen ezért szükségesnek látszik, hogy a parlament ne csak ezt a törvényjavaslatot tárgyalja meg, hanem politikai vitanap vagy bármilyen más forma keretében tűzze napiren dre a magyar közigazgatás reformjával kapcsolatos elképzeléseket. Ugyanis nem tűnik igazán politikailag szerencsésnek egy olyan megoldás, hogy egy technikainak látszó, bár valóban jelentős törvényjavaslatról kimerítő vitát folytatunk, miközben alapvető jel entőségű, a magyar állami közigazgatás rendszerét hosszú távon érintő, perspektivikus problémákról a parlament nem folytat eszmecserét, és a képviselők is csupán a sajtóból, interjúkból vagy pedig az érintett köztisztviselők által írt tanulmányokból értesü lnek a várható változásokról. Ennek következtében a törvényjavaslat sorsát nem tudjuk igazán megítélni, csupán azoknak a tényezőknek a függvényében, amelyek itt felmerülnek. Arra szerettem volna utalni - összefoglalva az eddigieket , hogy csupán egy ilyen átfogó elemzés alapján nyílna igazán lehetőség e törvényjavaslat valóságos funkciójának a megítélésére, értékelésére. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük - mint erre már előbb utaltam , hogy lehetséges, hogy 2001 előtt következnek be a változások, és ma azt sem lehet világosan látni, hogy a kormány elképzelései között a regionális önkormányzat megteremtése szerepele, avagy a regionális és a megyei önkormányzatok együttléte szerepele, netán a regionális szinten csupán állami közigazgatási szervek műk ödnének egy dekoncentráció alapján, vagy pedig a kistérségeknél is jelentős változás történne, ami érintené az önkormányzati szervek rendszerét is, az önkormányzatok típusát is. Mindezekre a kérdésekre választ kellene tudnunk kapni. Összefoglalva az eddigi eket, és egyben le is zárva ezt a gondolatmenetet, a törvényjavaslatot a Magyar Szocialista Párt frakciója - mint erre már több képviselőtársam is utalt - elfogadhatónak tartja, de csak abban az esetben, ha a módosító javaslatait figyelembe veszik. Ez a kö vetkező megjegyzés pedig már nem az elfogadás feltétele, csupán egy felkérés vagy netán felszólítás a kormánypártok és a kormány jelen lévő tisztelt képviselői felé, hogy abban az esetben tudnánk
