Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 10 (48. szám) - A temetőkről és a temetkezésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP):
290 mint nemzeti kultúránk tárgyi emlé keit, Izsó Miklóst, Stróbl Alajost említeném, vagy Tóth Árpád édesapját, Tóth Andrást, aki a washingtoni Kossuthszobrot is készítette, s aki szinte kizárólag síremlékek felállításából élt. E tárgyi emlékek mellett szellemi emlékként csodálhatjuk a házsong árdi temető gyönyörű sírverseit vagy Edgar Lee Masters "Spoon Riveri holtak" című sírverskötetét, ami szinte kötelező olvasmány volt minden európai műveltségre adó iskolában. De történelmünk, tudományunk is szegényebb lenne, ha nem maradtak volna temetők, temetővárosok, amelyekből következtetni tudunk őseink életére, kereskedelmi kapcsolataira, kultúrájára, vagy az elhalt és országunkban élő, már kihalt nemzetek kultúrájára. Tehát a temető világa voltaképpen a kultúra szellemi és tárgyi megörökítése. Ez mi ndig rendkívül közel állt az emberekhez, rendkívül közel állt a kis társadalmakhoz, mondhatni, az önkormányzatokhoz. Éppen ezért nem is véletlen, hogy az önkormányzati törvény az önkormányzatok kötelező alapfeladatai között említi az alapfokú oktatás, az a lapfokú egészségügyi ellátás mellett a köztemetők fenntartását, ezzel mintegy azt is jelezve, hogy az önkormányzat elkíséri az embert a bölcsőtől a sírig. Mégis a jogszabályi rendezése nem volt igazán megoldva ezeknek a temetőknek. 1970ben keletkeztek az utolsó idevonatkozó szabályok: egy kormányrendelet, amely összesen négy paragrafusból áll, és az a bizonyos ÉVMEüM rendelet, amely viszont negyvenhárom paragrafusból áll, ugyanúgy, mint ez a mostani előterjesztés. E mostani előterjesztést tulajdonképpen ü dvözölni lehetne, mivel most már így törvénnyel szabályozza ezt a kérdést, mégis néhány észrevétel hozzá: A 2. § (2) bekezdése a személyi hatályt szabályozza, amely meghatározza, hogy kik jogosultak temetőt fenntartani, és egyáltalán kikre vonatkozik a tör vény hatálya. Ezek között említi az egyházakat, felekezeteket, vallási közösségeket is, zárójelbe téve, hogy "a továbbiakban: egyház". Téves ez a megjelölés! Az egyház nem vitásan vallási közösség, azonban nem minden vallási közösség egyház, tehát helyeseb b a személyi hatályt a vallási közösségekre kiterjeszteni. Mindaz, amit én a kultúrára elmondtam, igazából ott hangsúlyozódik ki a törvényben, amikor arról beszél, hogy majd a későbbiekben egy kormányrendelet fog részletes szabályokat adni e témakörökre né zve, és főleg, hogy a hatálybalépést követően egy éven belül minden önkormányzat köteles megalkotni az idevonatkozó rendelkezését, amely - csak a 41. § (3) bekezdésének d) pontját idézem - a sírhely méretezését, a sírjelek alkalmazását, a kegyeleti tárgyak , a növényzet elhelyezését, a sírgondozás szabályait hivatott majd megállapítani. (10.50) Ugyanakkor a törvénytervezet 8. §a pedig az építési engedélyezési eljárásról szól. A 7. § viszont azt mondja, hogy a jegyzőnek csak a köztemetőkre nézve áll fenn fel ügyeleti joga. Ha azt vesszük, hogy a törvény 2. §a minden temetőre vonatkoztatja a törvény hatályát, és ha a 41. § önkormányzati rendelet meghatározását célozza, a 8. § pedig építési engedélyezési eljárásról beszél, melynek címzettje, mint tudjuk, a jegy ző, akkor véleményem szerint nem lehetséges, hogy a jegyzőnek csak a köztemetőkre nézve álljon fenn felügyeleti joga, hanem minden temetőre, mint ahogy azt a 2. § eredendően be is vezeti. Szólnom kell, bár már szóltak erről a vezérszónokok, hogy teljességg el elfogadhatatlan az a tíz év, amit az úgynevezett megváltási időre tervez a törvény. Sokkal elfogadhatóbb a korábbi ÉVMEüM rendeletben is meghatározott huszonöt év, ez az életszerűbb; sőt még továbbmegy, és azt mondja, hogy ez még meghosszabbítható hatv anszáz évre - különösen sírboltoknál, a kultúra igazán komoly részeit képező síremlékeknél ez az életszerű. Ugyanakkor fel kell hívnom a figyelmet arra is, hogy ennek a bizonyos 41. §nak a (3) bekezdése, amelyet felolvastam, nem beszél ezeknek a síremlék eknek, sírboltoknak a fenntartási kötelezettségéről. Akár tíz évig fognak szólni ezekre a helyekre a szerződések, akár huszonöt évig
