Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 7 (70. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2000-2002. évi költségvetésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz):
2676 újságokban, egy évvel ezelőtt a választások után a zöld újság és a Lo ndon Economist is azt mondta, hogy talán tényleg lehetséges a 67 százalék növekedés. Azt, hogy ez nem következett be eleddig, két olyan nyomós ok magyarázza, mint az oroszországi válság, a távolkeleti válság, és talán sorolhatnánk tovább. Ezért nem 7 vag y 6, hanem 5 vagy 5,5 százalék lesz. Ez nem jelenti azt, hogy aki ezt meglátta, és ezzel ki mert állni a világ elé, azt szükségképpen azzal kell illetni, hogy olcsó kampánycélokra használta ezt. Jó lenne, ha a valóság tükrébe néznénk, és mások is inkább kö lcsönvehetnék azt a gazdaságpolitikai meglátást, amely kétségkívül a jövőé lesz, és amelyre vannak példák Írországtól a TávolKeletig és másutt. Még egykét gondolatot szeretnék megosztani önökkel. Nevezetesen azt szeretném megemlíteni, hogy a társadalmi k ohézió fogalma belekerült a pénzügyminiszter úr tervébe, és volt, aki úgy gondolta, hogy ez megint valami politikai fogás. Lehet, hogy politikai, hiszen ahogy már többször megállapítottuk, minden politika, de hogy a társadalom kohéziójáról gondolkozunk, és azt komolyan vesszük, az igenigen üdvös és kívánatos. (12.50) Hiszen a magyar társadalom egyik patologikus jelensége az, hogy az elmúlt évtizedek során a társadalom szövetei igen sokszor elrozsdásodtak és szétoldódtak. Tehát ha a társadalom magára talál, és több együttérzés, felelősség alakul ki - annak a keresése, hogy különböző csoportok, régiók és különböző politikai pártok hogyan tudnak együttműködni. Mi erre a jó cím? Azt hiszem: társadalmi kohézió. Tehát tekintsük ezt pozitív fogalomnak, és jó, hogy a pénzügyminiszter úr egy ilyen okmányba hozta be. Említem továbbá azt, hogy a kormányzat, az állam részvétele a gazdasági életben - bár én csökkenteni szeretném látni - egy szférában különösen kívánatos, nevezetesen a kutatások, a fejlesztések felemelésé ben. A különböző okmányokból örömmel látom, hogy ez a felével emelkedni fog - a számok ne tévesszenek meg bennünket , nevezetesen körülbelül 0,9 százalékról 1,5 százalékra fog emelkedni. Az ilyenfajta beruházás (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi a z időkeret leteltét.) igenis hasznos lesz akkor, amikor majd a költségvetést készítjük, és a specifikus témákra fogunk rátérni. Köszönöm, igen tisztelt képviselőtársaim. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra Tállai András, fideszes képviselő következik. TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. A szigorú tekintetek ellenére két percre mégis szót kaptam. Röviden szeretnék reagálni az adóreformmal, adókoncepció val kapcsolatban elhangzott kijelentésekre, megjegyzésekre. Először is szeretném leszögezni, hogy itt nem adóreform vitája folyik, hanem a költségvetés irányelveinek a vitája. Azt hiszem, természetes dolog, hogy a "reform" szón vitatkozunk. Úgy gondolom, a z ellenzék részéről azt a megjegyzést, hogy ez nem reform, el kell fogadnunk. Ha nagyobb horderejű változásokra készülnénk, akkor azt a megjegyzést kapnánk, hogy ez egy rossz reform. Véleményem szerint a reform kérdése olyan, hogy kit miben érint az adótör vény. Valakinek az egy reform, ha mondjuk, a ráeső kulcsszázalék jelentős mértékben csökken, és semmi mást nem tettünk, csak egy számot változtattunk meg az adott adótörvényben. Ugyanakkor pedig, ha a teljes adórendszert átalakítjuk, van olyan, akinek az s em elegendő reform. Tehát arról magáról, hogy reform vagy nem reform, azt hiszem, sokat lehet vitatkozni. Azt gondolom, hogy koncepcionálisan azt kell keresnünk, hogy a kormányprogramban foglaltak megtalálhatóke ebben az irányelvben. Megtalálhatóe, hogy a családi kedvezmény erősödik, a családi kedvezmény, a gyermekek adókedvezménye növekszik? A válasz: igen. Megtalálhatóe az a
