Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 6 (69. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
2568 lehet ennek a szeretetigénynek a kielégítésére számítani. A lakóotthon, mint egy kis bárka, magába fogadja az ellátottakat, sőt ideális esetben a velük élethivatás szerint együtt lakókat is. Úgy érzem, hogy a lakóotthonnak a szociális törvénybe em elésével nemcsak a gyermekvédelmi törvény távlati előírásainak megvalósulásán dolgozhatunk, hanem megteremtjük egy új típusú ellátás intézményrendszerét. Az alapok lerakásáról van szó, hiszen a jelen pillanatban ennek az intézménytípusnak a tömeges elterje désére finanszírozási okokból még nem számíthatunk. Ki kell emelnem még egyszer, hogy az ember közösségi lény. Kereszténydemokrata felfogás szerint egyszerre kell tiszteletben tartanunk minden egyes ember személyi méltóságát, önállóságát, és biztosítani sz ámára a közösséghez való jogát is. Az esetek többségében ez a közösség a család, amelybe beleszületünk. Ettől a lehetőségtől azonban sokan meg vannak fosztva. A társadalom kereszténydemokrata felfogás szerint nem rázhatja le magáról az ilyen emberekről val ó gondoskodást oly egyszerűen, hogy mindössze néhány érzelmileg elsilányító, lélektelen mamutintézményben megadja, ami az érintettek puszta életben maradásához szükséges. A lakóotthon olyan intézménnyé fejlődhet, amely éppen ezt, az eddigi ellátásból rends zerszerűen hiányzó - bár, hála istennek, jó néhány kivételes képességű munkatárs révén egyedileg mégis biztosított - fészekmeleget is megadja. Azt ma még csak találgatni lehet, hogy egy ilyen intézmény a jövőben hány polgártársunk számára teszi majd lehető vé a társadalomba való tényleges és teljes értékű visszatérést. És ez az utolsó témakör, amelyet kiemelek a javaslatból: a rehabilitáció. Magyarország két területen van nagyon elmaradva: a bajok megelőzésének, illetve a bajba jutottak rehabilitációjának te rületén. A szociálpolitikában a valós megelőzést gazdaságpolitikának hívják. A szorosabb értelemben vett megelőzés gondolata előkerül a javaslatban a családsegítő szolgálatok kapcsán, amiről részletesen a Fideszfrakció egy további felszólalásában lesz szó . Ami a rehabilitációt illeti, annak egészségügyi vonatkozásaival foglalkozunk, kiterjedt intézményrendszer is létezik. Szociálpolitikai rehabilitáció eddig a szenvedélybetegségek területén indult leginkább fejlődésnek. Ez a törvény kinyitja a kaput más sz ociálpolitikai rehabilitációs területek előtt is, különösen a hajléktalanok gondozására gondolok. Tisztában kell lennünk azzal, hogy azok, akik a társadalom perifériájára sodródtak, saját erejükből csak egészen kivételes esetekben képesek visszakerülni. (9 .40) A rehabilitáció célja nem az, hogy valamiféle minimális támogatást adjunk a bajba jutottaknak, hanem az, hogy megnyissuk számukra az önmagukról való gondoskodás esélyét. Anélkül, hogy a legkisebb mértékben is le akarnám becsülni a szociális munkásaink szakmai felkészültségét és elkötelezettségét, úgy érzem, az új kihívásoknak való megfelelés további szakmai fejlődést követel meg. Mindezek fényében kap tehát különös jelentőséget a szakmai továbbképzés és annak szervezettségét biztosító - beszédem elején már említett - nyilvántartási rendszer. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat alapvetően nagyon jó javaslat. Egykét apróságot mindenképpen csiszolni kell benne, ez azonban belefér egy tucatnyi módosító indítványba. Azt hiszem azonb an, hogy a törvény részletes vitája során a módosítványok tömegével fogunk találkozni. Ennek okát nem a javaslat hibáiban látom, hanem épp ellenkezőleg: erényeiben. A törvény ugyanis új irányokat nyit meg a szociálpolitikában, és valószínűnek tartom, hogy ez meg fogja mozgatni a témával komolyan foglalkozók képzeletét, s újabb és újabb elgondolások fogják színesíteni a jelenlegi javaslatot. Kérem a kormányt, hogy ezek közül a már most megvalósíthatókat támogassa, a költségvetési források hiánya miatt most n em támogatható, de szakmailag fontos javaslatokat pedig építse be a tárca jövendő munkájába. Összefoglalva: örömmel állapítom meg, hogy a javaslat megerősíti a szociálpolitika munka rehabilitációs jellegét, azaz elősegíti, hogy a társadalom szélére került és segélyektől függővé vált embertársaink ismét képesek legyenek az önálló életvitelre, a magukról és családjukról való gondoskodásra. A bentlakásos intézmények új formája jelent meg a javaslatban, a lakóotthon, amely