Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 6 (69. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZABÓ SÁNDORNÉ (MSZP):
2569 elsősorban a pszichiátriai betegek és a fogyatékkal élők számára nyújthat a jelenleginél lényegesen jobb, emberhez méltóbb, családiasabb életet. Ez a javaslat tehát a kormányprogram betűjének és szellemének megfelelő változásokat hoz létre az 1993. évi III. számú törvényen, és ez az, amiért a FideszMagyar Polgári Párt frakciója a törvényjavaslatot támogatja és a többi frakciónak is támogatásra ajánlja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm képviselő úr hozzászólását. Hozzászólás ra következik Szabó Sándorné képviselő asszony, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából; őt követi majd Kurucsai Csaba képviselő úr, a Független Kisgazdapárt frakciójából. Képviselő asszony, öné a szó. SZABÓ SÁNDORNÉ (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Előttünk fekszik a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénynek egy újabb módosítása, ami remélhetőleg tényleg javít az 1993. évi III. törvényen mindaz, amiről a követ kezőkben szólunk és az általános vitában megpendítjük a húrokat. A törvényjavaslat általános indoklása szerint a törvénymódosításra a következő okok miatt van szükség: 1. megnőtt a bentlakásos intézményi ellátásra indokolatlanul várakozók száma; 2. a nappa li ellátást nyújtó intézmények szolgáltatásait igénybe vevő idős korúak száma stagnál, noha a lakóhelyükön nyújtott ellátás szolgálná legjobban az érdekeiket; 3. a szociális törvényben megfogalmazott alapellátások közül a házi gondozás a települések 50 szá zalékánál, az étkeztetés a települések 30 százalékánál nem megoldott; 4. a jogalkalmazást elősegítő kodifikációs pontosításokra van szükség; 5. egyes, a gyakorlatban már kialakult megoldások törvényi szintű szabályozása indokolt. Valóban vannak problémái a jelenlegi szociális ellátórendszernek, de ezek túlnyomó részét nem törvényi módosításokkal, hanem a gondozási munka tartalmi javításával, a tényleges helyzetnek jobban megfelelő eszközökkel lehetne kezelni. Ehhez elsődlegesen nem törvénymódosítás kellene, hanem az önkormányzatok gazdasági helyzetének érzékelhető javítása szükséges. Néha úgy éreztem, hogy a javaslatban szereplő megoldás tipikus pótcselekvés - ha az önkormányzatok nehéz helyzetükben nem igazán jól oldják meg szociális feladataikat, akkor maj d a tartalmi és gazdasági segítség helyett e törvény súlyával kényszerítjük őket jobb munkára. A módosítás szemléletmódjáról sok mindent elárul már rögtön a javaslat első oldala. A jelenlegi törvény 3. § (3) bekezdését - amely a törvény tematikáját határoz za meg - két témakörrel egészíti ki. Mindkettő szükséges, azonban úgy érzem, nem feltétlenül az itt javasolt formában. Az egyik: meghatározza a törvény a fenntartónak az intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét - írja a kiegészítés. Ezzel önmagában eg yet is lehetne érteni, ha nem arról lenne szó, hogy a törvény újabb, kétségtelenül hasznos feladatot rak az önkormányzatok nyakába, minden újabb finanszírozás nélkül. Ez utóbbiról ugyanis a törvény csupán az állami normatívát emlegeti, amiről közismert, ho gy a feladatok ellátásához nem elegendő. Másrészt meghatározza a 3. § (3) bekezdésében a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személyek adatainak nyilvántartására vonatkozó szabályokat is. Ezzel a célla l már komolyabb gondjaink vannak. Úgy érzem, itt a törvény egyértelműen idegen felségterületre téved. A gyermekvédelemről külön törvény rendelkezik, azt ide belekeverni ellenkezik a jogbiztonság általános elveivel. Emellett azonban a törvény nem is erről s zól, mert egyrészt a személyes adatok kezelését teszi lehetővé különösebb indok nélkül, másrészt továbbképzési kötelezettséget ír elő, amit ugyanez a kormány éppen most töröl a közoktatási törvényből, de mindezt összekapcsolja a szociális gondoskodás felüg yeletének államosításával, aminek nem tudom, vane érdemi indoka. Úgy gondolom, hogy a nyilvántartások vezetője, a Népjóléti Képzési Központ, illetve a Család- és Gyermekvédelmi Intézet egyike sem alkalmas