Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 5 (68. szám) - A közterület-felügyeletről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz):
2537 Egy következő módosító indítványom a 69. sorszámon szerepel az ajánlásban. Itt két változtatás van a szövegbe n. Az eredeti, a 14. § úgy szólt, hogy a felügyelő a közterületen felvilágosítást kérhet attól, akiről alaposan feltehető, hogy a felügyelői feladat ellátásához érdemi támogatást tud adni. A kérdezett az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válas zadást nem tagadhatja meg, kivéve, ha azzal saját magát vagy hozzátartozóját jogszabálysértéssel vádolná, a válaszadás idejéig a kérdezett személy feltartóztatható. Két változtatást kezdeményezek ennél a passzusnál. Egyrészt "a felügyelő a közterületen fel világosítást kérhet attól" s a többi résznél a közterületet nyugodtan ki lehet venni, mert már a feladatai előírásánál pontosítottuk azt, hogy a felügyelő közterületen működik, tehát az itteni, még egyszeri megismétlése fölösleges. Másfelől pedig úgy érezz ük, hogy az a passzus, hogy "a kérdezett az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg" s a többi, túl szigorú és megint csak egy értelmezési és vitatkozási lehetőségeket adó passzus. Egyszerűsíti ezt a bekezdést, úgyhogy javasoljuk, hogy ezt is hagyjuk el. Egy következő módosító javaslatom úgy néz ki, hogy formai, mégis azt gondolom, hogy szemléletet, gondolkodásmódot nagyon is érintő módosító indítvány. Ez a III. fejezet címével kapcsolatos, és itt egy egész hosszú sor k ezdődik a kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatban - pontosabban úgy szerepel itt, hogy a kényszerítőeszközök alkalmazásának szabályai. Ezzel kapcsolatosan, látják, két teljesen egybehangzó módosító indítvány is van; az egyik az én nevem alatt, köz vetlenül utána az önkormányzati bizottság módosító indítványa. Ennek a magyarázata az, hogy akkor, amikor elkezdtük az önkormányzati bizottságban ennek a módosító indítványnak a tárgyalását, kezdetben a bizottság leszavazta, aztán ami ennek a tartalma, az argumentációja és a lényege, ahogy a részletei jöttek sorban a különböző javaslatoknál, azokat részleteiben a bizottság megszavazta, és azt kértem, hogy térjünk erre a címre vissza, de akkor már nem akartunk még egyszer szavazni. Ezért lett az, hogy önkorm ányzati kapcsolódó módosító indítványként szerepel, és ezt az önkormányzati bizottság támogatja is. A kényszerítő eszközökkel kapcsolatosan el kell mondanom azt, hogy a tegnapi napon újabb egyeztetést folytattam a Belügyminisztérium felső vezetésével, és e gyetértésre jutottunk abban, hogy a kényszer, kényszerítő erő, kényszerítő eszköz fogalmakat ne használjuk ebben a törvényben. Ezzel kapcsolatosan három indoklás vethető föl: Az első az, hogy szeretnénk, ha ez a törvény relatíve szelídebb eszközö ket tartalmazna, és keményebb fellépéseket pedig nem. A másik elem az, hogy a preambulumban is kezdeményeztük - úgy tűnik, meghallgatásra talál , hogy a "közszolgálati" fogalom kerüljön bele minden hozzá tartozóval együtt, ami természetesen lényegileg vel e jár. Úgy gondoltuk, hogy a közszolgálatisággal a kényszer interferál, nem harmonizál vele - ez a második. A harmadik legfontosabb indok a kényszerítő erő, a kényszerítő eszköz száműzésére az, hogy az a véleményünk, hogy akkor, amikor valaki jogellenes ma gatartást tanúsít, saját szabad akaratából dönti azt el, hogy szembefordul a törvényekkel, és nem kényszer hatására teszi. Ugye, tudják azt, hogy ha valakit kényszerítenek, van egy kényszerítő, aki fegyverrel vagy egyéb más, arra alkalmas eszközzel valakit kényszerít valami olyan cselekedetre, amit saját magától ő nem akarna. Ennek a személynek ilyenkor nincs alternatívája. Ő csak azt teheti meg, amire a kényszerítő rákényszeríti. Azt gondolom, hogy a törvényben ennél a passzusnál másról van szó, hiszen a p olgárok többsége akarja a rendet, és velük szemben nem kényszer az, ami alkalmazható, hanem velük szemben a jogos fellépés eszközéről beszélhetünk. Még egyszer mondom: a kényszerrel szemben más a helyzet, mert itt a "kényszerített" eldöntheti azt, hogy a j og útját járja vagy azzal szembe megy. Ilyenkor nem beszélhetünk kényszerről., mert van alternatívája. Itt aztán végigvonul több passzuson, bekezdésen, paragrafuson keresztül, hogy csak a testi erőt, illetőleg a könnygázszóró palack használatát gondoljuk e nnek kapcsán.
