Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 5 (68. szám) - A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAJOR TIBOR (MSZP):
2517 A védekezési költségek megtérítésére és fedezetére irányadó szabályok módosít ásait kezdeményező indítványok alkotják a következő vitaszakaszt az ajánlás 228231. pontjai szerint. A záró rendelkezések módosítására beadott indítványokat az ajánlás 232248. pontjai tartalmazzák. Az utolsó vitaszakaszban pedig a törvényjavaslat címéhez és preambulumához érkezett indítványok szerepelnek az ajánlás 13. pontjai szerint. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetérte a javasolt vitaszerkezettel. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak. (Szavazás) A jelenlévők látható t öbbsége támogatja a vitaszerkezet lebonyolítását. Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 488. pontjai és 167., 170. és 238. pontjai szerint. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni. Bajor Tibor úr, az MSZP képviselője jelentkezett. Megadom a szót. BAJOR TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Én a 4. és a 23. módosító indítvánnyal kapcsolatban szeretnék hozzászólni. Meggyőződésem szerint ez a kettő egymással szo rosan összefügg. Az eredeti előterjesztésben az szerepel, hogy a katasztrófák elleni védekezés nemzeti ügy, az erre a célra létrehozott szervezetek egységes irányításának megszervezése állami feladat. Azzal, hogy végső soron ez állami feladat, az égadta vi lágon semmiféle problémám nincs. Ellenben az elmúlt időszak egyértelműen bebizonyította, hogy ha csak önmagában az állam feladata, akkor az azt jelenti, hogy magának az állampolgárnak semmi köze ehhez az egészhez. Ugyanakkor azt is tapasztaltuk, hogy az ön kormányzatok, a civil szervezetek összefogása nélkül a védekezés nem eredményes. Azonkívül azt is szeretném jelezni, hogy nemcsak nemzeti kötelezettségünk van a katasztrófavédelemmel, hanem Magyarország számos nemzetközi szerződést is aláírt. Tehát itt nem zetközi kötelezettségek is felmerülnek. Hiányzik a gazdálkodószervezetek szerepe, márpedig a gazdálkodószervezetekre, gyárakra, amelyek veszélyes üzemmel dolgoznak, veszélyes anyagokat használnak, illetve dolgoznak fel, igenis meggyőződésem az, hogy ebben az egész tevékenységben jelentős szerep hárul rájuk. Tehát én továbbra is fenntartom azon véleményemet, hogy mind az önkormányzatok, mind az állampolgárok, mind a gazdálkodó- és civil szervezetek bevonásával, de természetesen állami feladatként kell a kata sztrófavédelmet irányítani. Szorosan kapcsolódik ehhez a ponthoz a 23. pont, amelynél én egy új bekezdést javasoltam, mégpedig azt, hogy az állampolgárnak jogában áll megismerni a környezetében lévő katasztrófával fenyegető veszélyforrásokat, elsajátítani a katasztrófaveszélyben irányadó magatartási szabályokat, továbbá joga és egyben kötelezettsége is, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben. Nekem meggyőződésem, és ezt a nemzetközi dokumentáció is alátámasztja, hogy ha az emberek ismerik a közvetlen kö rnyezetükben adódó veszélyforrásokat és erre felkészülnek, akkor megfelelő módon tudnak erre reagálni, és nem pedig pánik tör ki. Korábbi polgármesteri tapasztalataim is azt bizonyítják, hogy amennyiben a lakossággal a megfelelő formában, a megfelelő időbe n az elméletileg felmerülhető összes veszélyforrást ismertetjük, az azt jelenti, hogy ismeri a veszélyt; aki ismeri a veszélyt, az legalábbis nem fél tőle annyira, tudja kezelni, tudja, hogy mit kell tennie, milyen veszély fenyegetheti, mire kell odafigyel ni és sorolhatnám. Tehát én azt hiszem és úgy gondolom, szükség van arra, hogy az állampolgárok megismerhessék a saját környezetüket, megismerjék azt, hogy mi veszélyezteti őket, és erre mind gazdaságilag, mind szellemileg felkészüljenek.
