Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 4 (67. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SÁGI JÓZSEF (Fidesz):
2461 A másik ilyen típusú nyitás - ahogy Horn Gábor is említette - a felnőttoktatás felé történő nyitás. Itt sem a nyitás irányával van a baj, mert természetesen jó lenne, ha Magyarországon minél több esz köz segítené a felnőttoktatás fejlődését. Magam is úgy gondolom, hogy nem feltétlenül ez a legjobb eszköz a felnőttoktatás fejlesztésére, ösztönzésére. Vannak ennél sokkal jobb megoldások: adó, járulék, munkaidőkedvezményekkel kapcsolatos ösztönző lépés ek. Bizonyára ezt is majd elő fogja terjeszteni a kormány, amikor a felsőoktatási törvényt elénk terjeszti. Mégis azt gondolom, hogy nagyon veszélyes a teljes felnőttképzés felé megnyitni ezt a kasszát, vagyis csak korlátok között érdemes. Látszott az eddi gi vitában, hogy a kormány érzi, itt valamifajta fékező elemeket kell tenni a rendszerbe. Ha az információim nem csalnak, a foglalkoztatási bizottságban készült olyan módosító indítvány, amit a kormány támogat, s aminek az a lényege, hogy minden egyes ilye n felhasználást a megyei szakképzési bizottságokon át kell vezetni, annak érdekében, hogy azok az indokoltságot és a költségarányokat kontrollálni tudják. Nem lesz persze könnyű például a fővárosban a Fővárosi Szakképzési Bizottságnak ezt a feladatot megol dani, de bizonyára majd talál a kormányzat és a főváros erre technikát, megoldást, hogy képes legyen érdemben ezt a szürőrendszert betölteni. Ugyanakkor valóban megfontolandó az arányok kérdése, hogy egyszerre ilyen léptékben lehetségese megnyitni a kassz át a felnőttképzés felé. Mert lényegében a 0,2 százalékról 0,5 százalékra történő emelés egy 150 százalékos emelés. Itt sem az irányról, hanem az arányról, a nagyságrendről van tehát szó. Kérem, gondolják végig, nem lehete olyan bizottsági kapcsolódó módo sító indítványokkal tovább szelídíteni ezt a pénzeláramlást a rendszerből, ami a szakképzés kárára van, s amely növeli azt a feszültséget, ami a szakképzésre háruló feladatok és a rendelkezésre álló források között fennállhat. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra jelentkezett Sági József, a Fidesz képviselője. Megadom a szót. SÁGI JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ugyan önálló felszólalásra jelentkeztem, mégis hadd reagáljak most rögtön Csizmár Gábor néhány megjeg yzésére. Úgy gondolom, hogy valóban van igazság abban, amit mondott: az irányok tényleg jók, hiszen ezt valószínűsítik a trendek NyugatEurópában, s ebben valóban nem volt vita közöttünk sem az általános vita kapcsán, sem a bizottsági ülésen. Az arányokkal kapcsolatban viszont feltennék egy kérdést: vajon tudjae valaki, hogy melyek a helyes arányok? Szerintem ezt senki nem tudja igazán pontosan. De azért, hogy megnyugtassam képviselőtársaimat, mi is gondolkodunk ilyen megszorító jellegű kapcsolódó bizottsá gi módosító indítványokon. Tehát azt hiszem, hogy egy hajóban evezünk. Mi is, én is szükségesnek tartom, hogy ezt valamilyen szinten limitáljuk. Úgy gondolom, hogy az oktatás érdeke is ezt diktálja. Hadd reagáljak még egy másik megjegyzésére, amely a felső oktatást érintette. A bizottsági vita során is elmondtam már, hogy nem akármelyik felsőoktatási intézmény részesülhet a szakképzési hozzájárulásból. Nem akármelyik - vannak nagyon szigorú megkötések. Azok a példák, amelyeket képviselőtársam elmondott, szer intem éppen nem voltak jók. A következő megjegyzésével mindjárt bevezetném a saját mondanivalómat. Arra utalt Csizmár Gábor képviselőtársam, hogy az szht olyan mértékben emelkedett, amilyen mértékben semmilyen más adójellegű bevétel nem emelkedett. Ez való ban így van. A szakképzési hozzájárulás bruttó összege évről évre dinamikusan növekszik. 1997ben 1996hoz képest ez a gyarapodás meghaladta a 33 százalékot, a fejlesztési támogatás összege viszont ezt a növekedést nem követi. Az összeg a vizsgálat két évé ben csak mintegy 14 százalékkal nőtt. Ennek oka pedig az, hogy a vállalatok nagy
