Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 3 (66. szám) - A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSIHA JUDIT (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
2296 Amit eddig elmondtam, ho gy az EUajánlások ezeket a preferenciákat nem javasolják, sajnos erre is igaz. Tudomásul kell vennünk, hogy néhány év múlva módosításra fog szorulni ez a törvény, de ugyanakkor azt is tudjuk, hogy különböző körülmények miatt a kis- és középvállalkozásokat általában valamilyen módon segíteni kell. Megjegyzem, hogy az EU - majd olvashatják a kedves képviselők a Közbeszerzések Tanácsának 1998. évi beszámolójában - leginkább azzal igyekszik a kis- és középvállalkozásokat támogatni, hogy könnyebb hozzáférést te sz lehetővé az információkhoz, segíti a részvételüket a pályázatokon. Azt gondolom, különösen veszélyes lett volna az, ha nem korlátozzuk az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja esetén azt, hogy milyen előnyöket lehet adni a súlyozásban ezeknek a fajta szempontoknak, hiszen akkor az a lehetetlen helyzet is előállhatott volna - vagy előállhatna, ha nem szavazná meg az Országgyűlés , hogy mondjuk, kétszer akkora ár mellett is a helyi vagy a kicsiny vállalkozást részesítené előnyben az értékelésnél az ajánlatkérő. Kérem tehát, hogy azokat a módosító indítványokat támogassák, amelyek a részszempontok árnyalt értékelését teszik lehetővé, és minél kevesebb preferenciát kínálnak. Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Csiha Judit asszonynak. DR. CSIHA JUDIT (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Két megjegyzést tennék Perlaki képviselőtársam mondandójára. Az első az, hogy ebben az országban közel 400 milliárd forintot költenek el közbeszerzés címén , és azt gondolom, előírható a közpénzek felhasználói számára, hogy csak olyanokat emelhessenek udvari szállítói rangra, akik a köz iránti kötelezettségüket rendben teljesítik. E tekintetben számomra nincs különbség központi és helyi adó, tbtartozás és ka marai tagdíjtartozás között. Ezek a különféle kötelezettségek különféle olyan szervezeteket illetnek, akiknek a létét ugyancsak törvény garantálja. Az a spekuláció, hogy lesze kamarai tagdíj a jövőben, egyelőre még a spekuláció szintje, hiszen nem láttunk erről szóló törvényjavaslatot előttünk, és még kevésbé kezdődött meg a tárgyalásuk. A helyi adók kifejezetten olyan bevételi forrásai az önkormányzatnak, amely egyikemásika komoly tervezési tétel az önkormányzatok költségvetésében - ezt a képviselő úr po ntosan tudja mint soksok éven át polgármester. A másik megjegyzésem az árelőny kérdése, illetve a helyi vállalkozók foglalkoztatásának kérdése. Azt mondta a képviselő úr, hogy 2004ig élhetnénk ezzel a lehetőséggel, és azért nem javasolja, mert akkor néhá ny év múlva újra módosítani kellene a törvényt. A közbeszerzési törvény is olyan, mint a gazdasági életet szabályozó törvények legtöbbje, hogy nagyon boldogok leszünk, ha legközelebb csak öt év múlva kell módosítani. Azt gondolom, hogy amíg lehetőségünk va n rá, ezzel a lehetőséggel élnünk kell. Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem Göndör István urat, hogy kétperces hozzászólásra jelentkezett vagy hozzászólásra. (Göndör István: Hozzászólásra jelentkeztem, mer t nem hiszem, hogy belefér két percbe!) Megadom a szót. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ugyanehhez a problémakörhöz szeretnék szólni, amihez Csiha képviselő asszony. Tisztelt Képviselő Úr! Perlaki képviselő úrnak mondom, hogy azt hi szem, amikor ezt a törvényt alkotjuk, az egyik legfőbb érvünk az, hogy a közpénzek felhasználásánál a leghatékonyabb megoldásokhoz biztosítsunk keretet - ez a legfontosabb. Emellett megvalósulhatnak olyan egyéb szempontok is, mint a foglalkoztatás vagy a k ezdő vállalkozások lehetősége. Nem beszéltem hosszan, nem akartam ezen az esti órán húzni az időt, de úgy érzem, hogy ön félreértett.
