Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 3 (66. szám) - A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSIHA JUDIT (MSZP):
2293 Köszönöm szépen a szót. Tisztelt El nök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ugyanebben a témakörben - úgy, ahogy Lotz képviselő úr is említette - van egy olyan indítvány, a 63. számú, Rigler Zoltán nevéhez kötődik, amely ugyancsak a 24. § (1) bekezdésében a közbeszerzési törvény 44. § (2) bekezdésének kiegészítését javasolja. Sokat foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, és a kormányprogramban is kiemelt helyen szerepel a kis- és középvállalkozások támogatása. Ebben a tárgykörben ehhez a módosító indítványhoz, mivel ezt a kormány nem támogatt a, kapcsolódó indítványt nyújtottam be képviselőtársammal. Megpróbálnánk még pontosítani azt, hogy azokat a kezdő vállalkozásokat, ahol az általuk alkalmazott munkatársaknak az előző munkahelyéről hozott referenciája van, és ez bizonyíthatóan a személyükhö z kötődik, célszerű lenne támogatni. A kezdő vállalkozások amúgy is hátrányban vannak egy közbeszerzés során, mert nincs megfelelő referenciájuk. De valóban, ha van olyan alkalmazott, aki fel tud olyat mutatni, ami érdemes arra, hogy az ajánlatkérő ezt fig yelembe vegye, akkor célszerű lenne ezen törvény erejénél fogva erre lehetőséget teremteni. Azt kérem az államtitkár úrtól, hogy ezt majd a kapcsolódó módosító javaslatnál vegyék figyelembe, és mérlegeljék ezt a problémát. Nem lenne célszerű ezt egy az egy ben elutasítani. Tisztelettel hadd kérjem az elnök urat, hogy a mostani vitában elhangzottak alapján, ha van rá lehetőség, akkor a kapcsolódó módosító indítványokat - úgy, mint több más törvényjavaslat esetében - péntekig lehessen benyújtani. Köszönöm szép en a figyelmet. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szólásra következik Csiha Judit asszony, az MSZP képviselője. Megadom a szót. DR. CSIHA JUDIT (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. A javaslat 25. § (1) bekezdéséhez, a hatályban lévő törvény 46. §ához benyújtott két módosító indítványomhoz szeretnék néhány érvet elmondani. Ezeknek a javaslatoknak a bizottságban egyharmados támogatottságuk volt, és szeretném remélni, hogy nem esélytelenek ezek a javaslatok a kormány számára sem. Semmi egyébről nin cs szó, mint annak a törekvésnek az elismeréséről, hogy lehetőség szerint csökkentsük a bürokráciát a versenyben indulók számára. Ezzel szemben áll egy másik igény, hogy az ajánlattevő lehetőleg olyan szervezetekkel kösse meg később a megállapodásait, amel yeknek a köztartozásai rendben vannak. Ezért azt gondolom, hogy elengedhetetlenül fontos annak az előírása, hogy a kamarai tagdíjtartozást nem rendezett ajánlattevők, illetőleg alvállalkozó aspiránsok ne indulhassanak közbeszerzési pályázaton, annál is ink ább, miután a kamarai tagdíj egyébként köztartozásként behajtható, ha nem fizetik. Egy másik javaslatom az adótartozás hiányának igazolásával függ össze. Itt egy picit súlyosabb is a véleményem a képviselőtársaiménál, hiszen ha egy törvényjavaslat különbsé get tesz a különféle adónemek között aszerint, hogy az központi adó vagy helyi adó, ez bizony súlyos aggályokat vet fel. Semmiképpen nem tartom megengedhetőnek ezt a különbségtételt, hiszen a közbeszerzéseket számos esetben éppen önkormányzatok vagy azok i ntézményei írják ki, illetőleg bonyolítják le. Ezen túlmenően úgy vélem, hogy a helyi adók befizetéséhez fűződő érdek legalább annyira fontos, mint a központi adó befizetése, különösen ha figyelembe vesszük azt a tendenciát, hogy a helyi adók jelentősége, súlya egyre erősödik, és reményeim szerint a következő években a központi adók terhére fog erősödni. Ezért javasoltam és javaslom, hogy a szakasz szövegéből mindazon utalásokat töröljük, amelyek megkülönböztetést tesznek a különféle adónemek között. Azzal az érvvel szemben is hadd mondjak egy mondatot, ami a bizottsági vitában is elhangzott. Ennek az a lényege, hogy az országos hálózattal rendelkező cégek számára aránytalan megterhelést jelentene a nemleges adóigazolás beszerzése. Olyan országos hálózattal rendelkező cég, amelyik a törvény hatálya alá esik, igen kevés van. Ennek a kevésnek is csak évente egyszer, az adófizetéssel
