Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 3 (66. szám) - A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PERLAKI JENŐ (Fidesz):
2294 egyidejűleg kellene beszereznie valamennyi telephelyén a nemleges adóigazolást, amennyiben tenderen kíván indulni. Úgy vélem, ez n em egy teljesíthetetlen követelmény. Összefoglalva tehát: mindkét módosító indítványom támogatására szeretném rávenni a kormánypárti képviselőtársaimat, és mindenekelőtt a kormányt, azon érvek alapján és azon érvek akceptálásával, amit a felszólalásban elm ondtam. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.) (19.50) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szólásra következik Perlaki Jenő úr, a Fidesz képviselője. Megadom a szót. PERLAKI JENŐ (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Rigler Zoltá n javaslata a kezdő vállalkozások referenciáival kapcsolatban meglehetősen ellentmondásos. Állítom ezt azért, mert néhány modellt igyekeztem felállítani, hogy hogyan lehet ezzel visszaélni, és nagyon könnyen sikerült találnom ilyen lehetőségeket. Például e gy ajánlattevő egy ajánlatot adhat be, és a kiírás időpontjában alakul egy új vállalkozás a saját dolgozóiból, amelynek a személyi referenciái - teszem azt - stimmelnek, vagyis egyeznek azokkal, amelyeket elgondolnak azok, akik úgy gondolják, hogy személyi referenciákkal is jól lehet ajánlatot tenni. Ez esetben tulajdonképpen két változatú árajánlattal vagy ajánlattal állunk szemben. A másik lehetőség az, hogy éppen az ajánlattevő céggel szemben születik a visszaélés, és azok a dolgozók, akik például egy hí d tervezésében részt vettek, alapítanak egy betéti társaságot vagy egy kft.t, és elviszik a munkát az elől a cég elől, ahol megtanultak például hidat tervezni, és máris megtámogattuk a kis- és középvállalkozásokat, azt gondoljuk. Én azonban azt gondolom a z ajánlatkérő oldaláról, hogy az ajánlatkérő nem lehet meggyőződve arról, ha a személyi referenciái ugyan jók is egy kisvállalkozásnak, de egész tervezetében abban a szervezetben, amely lebonyolítja a szerződés teljesítését, nem feltétlenül képes arra, hog y a közbeszerzés értékhatárai felett tudjon teljesíteni. Feltehető az a kérdés is, hogy milyen közreműködés az, amely személyi referenciát ad. Ha ennek kijelölnénk a határait, akkor sem tudnánk olyan pontosan meghatározni, mint ahogyan kell. Valóban külföl dön van arra példa, hogy számba veszik azt, hogy például egy tervezőintézet egy autópályatervezésnél olyan projektvezetőt alkalmaze, akinek az autópályatervezésben van gyakorlata. Mint ahogy az ISO9000 is sok minden szempontot tisztáz akkor, amikor a b izonyítványt kiállítja egyegy cégről, ugyanígy sok mindenről számot kell adni. De ez nem azt jelenti, hogy ha ez az úriember - a példa szerinti autópályatervező - távozik a cégtől, és holnap egy kisvállalkozást alapít, akkor a teljes tervezést tökéletese n le tudja bonyolítani. Tehát én azt gondolom, hogy ez kissé homályos. Nemcsak ez a probléma ezzel a javaslattal, hanem az is, hogy az EUajánlások nem teszik lehetővé az ilyen preferenciákat, és kizárják a direkt előnyben részesítést. Ezek a preferenciáli s szabályok az európai megállapodás 66. cikke alapján 2004. február 1jéig lehetnének érvényesek, de ilyenfajta előnyben részesítést, kérem, hogy ne támogassanak. Kérem, gondolják végig, hogy milyen tisztázatlan körülmények mellett születnének akkor érvény es ajánlatok, ha ezt a törvény lehetővé tenné. Tisztelem Csiha Judit képviselő asszony véleményét, de nem osztom. Nem osztom azt, hogy a kamarai tagdíj is igazolandó legyen akkor, amikor egyébként az adótartozást és még sok mindent kell igazolni. Tartok tő le minden ilyen esetben - az első hozzászólásomban jeleztem , hogy ahol olyan új szempontokat igyekszünk bevezetni, amelyek szükséges, ámde nem elégséges feltételei az érvényes ajánlattételnek, és ugyanakkor jelentőségében nem túl nagyok, azokban az esete kben félő, hogy ez alapján szűkítik előre az egyébként jól teljesítő cégek lehetőségeit, vagyis önkényeskedésre adnak módot.
