Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 3 (66. szám) - A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - KOVÁCS KÁLMÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2256 Ez a bizonyos előéleti pontrend szer, amelyet a 8. § kezel, például ezt a célt szolgálja, és ebből a szempontból nagyon is támogatandó, újszerű elem. Amit azonban itt is meg kell jegyeznem, és szinte majdnem mindegyik pontnál el kellene mondanom - ezért nem fogom, csak itt érzékeltetem , hogy a felhasználásával kapcsolatos garanciákat pontosan meg kell fogalmazni, hiszen itt többről van szó, mint pusztán egyszerű adatközlésről. Itt bizonyos értelemben megtalálható egy eseményrendszer nyomon követése, mégpedig - idézőjelben mondva - egy e lévülési idő nélküli eseményrendszeré, ami azért elgondolkodtató, hogy 81015 évvel ezelőtti események folyamatos nyilvántartása és feldolgozhatósága indokolte akkor, amikor például a személyek jogi értelmű erkölcsi megítélése szempontjából általában egy ötéves elévülés után az erkölcsi tisztaság nem vonható kétségbe, és nem kutatható vagy nem kutatja a hatóság a 810 évvel ezelőtt történteket. Tehát vajon indokolte ez a korlátozás nélküliség? Ezért mondom, hogy miközben a rendszer elindítása, bevezetése üdvözölendő, a felhasználásra vonatkozó garanciák hiánya némiképpen aggodalomra ad okot. A második ilyen kérdéskör, még mindig az adatok környezetében, az önkormányzati jegyző feladatkörében történő adat megismerése. A 19. § e) pontjának egyes albekezdése i, tehát az e) pont b), illetve c) pontjai olyan feladatokat rónak az önkormányzat jegyzőjére, amelyekhez bizonyos adatokra van szüksége. Az adatokhoz való hozzájutás azonban - mi úgy érezzük - nincs kellőképpen szabályozva. Tehát itt jó lenne, ha a szabál yozás pontosan rögzítené, hogy milyen mértékben és milyen célból vizsgálhatja ezeket az adatokat, illetve hogy megalapozotte az a célja, amikor az e) pontban körülírt feladatok érdekében bizonyos személyi jellegű adatokat ismer meg a jegyző. (16.40) Által ában véve az adatokhoz kapcsolódik még az a kérdés, hogy a személyi azonosítónak a használata ebben a rendszerben a hazai alkotmánybírósági állásfoglalások és a korszerű informatikai vagy a korszerű személyiadatkezelés szempontjából helyeseke. Én személy esen azon az állásponton vagyok, hogy a személyi azonosító használata ebben a rendszerben önmagában nem hibás vagy nem feltétlenül támadandó. Ezt azért merem kijelenteni, mert úgy érzem, hogy nem magának az adatnak a használata a kérdéses és az, hogy adott területre is használome a személyi azonosító jelet, hanem az a kérdés, hogy a különböző célú felhasználások esetén ezek a felhasználások, adatbázisok informatikai értelemben összekapcsolhatóke vagy nem, tehát különböző célú felhasználás esetén a különbö ző célú adatokat kezelők csak megfelelő jogszabályi feltételek esetén szolgáltathassanak adatot egy másik adatfeldolgozó vagy adatkezelő számára. Azt hiszem, ha így közelítjük meg, akkor a személyi azonosító vagy a személyi szám használata alapvetően talán nem kifogásolható, ugyanakkor itt is felmerül az a kérdés, hogy pontosítani kell, hogy amikor az egyes adatbázisok között információcserére kerül sor, akkor az csak meghatározott jogszabályi felhatalmazások, illetve eseti indokok alapján történhessen. Ami az intézményi összevonást, illetve az okmányok kiadásának új szabályozását illeti, a következőt szeretném elmondani. 1998ban 115 ezer új vezetői engedélyt adtak ki, és mintegy 30 ezer új kategóriabejegyzés történt. Ezekben a bejegyzésekben egyetlenegy se m volt olyan, amelyhez panasz érkezett volna a közlekedési hatósághoz, és mindegyik bejegyzés három napon belül megtörtént. Felmerül ebben az esetben a kérdés, vajon indokolte ennek a tevékenységnek az elvétele a közlekedési hatóságtól, ha egyszer a hatós ág gyakorlatilag hiba nélkül vagy mondjuk úgy, panasz nélkül végezte el a munkáját. Igaz, hogy a szabályozás szerint az elveszett okmányok pótlása már most is a rendőrség keretében történik, de a rendőrség minden egyes esetben a közúti közlekedési hatóság nyilvántartásához fordul, tehát a közlekedési hatósághoz fordul az adott nyilvántartási adat pontosítása érdekében, azt tekinti alapbázisnak. Mégiscsak visszajutunk oda, hogy egyelőre egy jól működő hatósági rendszer kerül gyakorlatilag megváltoztatásra. E gyetértek néhány korábban felszólaló képviselőtársammal, hogy ennek a bizonyos körzetközponti szerepet játszó, közel 240 területi önkormányzatnak - amely majd ezt a munkát el fogja végezni elsősorban jegyzői feladat körében , a hivatalok számára ez nyilvá nvalóan olyan többletfeladatot jelent, amihez az állami forrás mellérendelése elengedhetetlen. És ezt nem kívánom
