Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 3 (66. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár:
2215 percig sem szabad elfelejteni, hogy a ma kialakult világban erő nélkül ezt nem lehet megtenni. Ezt az erő t a mi számunkra az a szövetség biztosítja, amelyben nem lehet félig bent lenni és félig kint lenni. Egy szövetségben vagy benne vagyok, vagy nem vagyok abban a szövetségben, de ha a szövetségben vagyok, akkor a szövetségi politikát kell folytatni. Még egy szer szeretném hangsúlyozni: a békére kell minden eszközzel törekedni, de Európa érdeke az, hogy Európában ne maradhasson fenn olyasfajta diktatúra, amely diktatúra egy kis népnek a megsemmisítésére, egy kis népnek az elűzésére tör. Ez olyan veszedelmes pé lda lenne, amely a magyar érdekeket súlyosan sértené. Arra kérek minden felelős pártot, jól gondolja meg, amikor nyilatkozatokat tesz, és amikor bizonyos lépéseket tesz, mik a magyar érdekek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.) E LNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki válaszolni az elhangzottakra. Megadom a szót Németh Zsolt államtitkár úrnak. NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Há z! Tisztelt Frakcióvezetőhelyettes Úr! Való igaz, hogy a balkáni válságsorozatnak az eddigi története az etnikai konfliktusok története. Tudjuk azonban, hogy az ilyen konfliktusok mögött mindig súlyos gazdasági, társadalmi, politikai feszültségek rejlette k, és ezek rejlenek most is. A konfliktusok eszkalálódása, a nacionalizmus előretörése többek között már eddig is olyan szélsőséges pusztító formát öltött, mint - jól emlékszünk - Boszniában, Horvátországban és most Koszovóban az etnikai tisztogatás vagy m ás szóval a genocídium. Magyarország a kezdetektől fogva a megoldás európai modelljét támogatja az egész balkáni térségben. Rövid távon egyértelműen leszögeztük, hogy a NATO által április 12én megfogalmazott öt feltétel alá nem vagyunk hajlandóak menni, u gyanakkor hosszú távon a határok átjárhatóságát, a nemzetiségek szülőföldjén való megmaradását és így a visszatérését is - ahogy a képviselő úr említette - elengedhetetlennek tartjuk. Nem vesztettük el azonban a józan látásunkat a tekintetben, hogy az etni kai béke megteremtéséhez nem vezet más út, mint a demokrácia térnyerésén át, a jogállamiság kiterjedésén, az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartásán, és végső soron ezáltal a gazdasági fellendülésen keresztül - ez nem lesz rövid távú folyamat. Így a nemzetközi közösségnek is komplex módon kell segítenie a demokratikus kibontakozást a háborút követően, olyan békés fejlődési alternatívát kell majd kínálnia a térség számára, amely képes háttérbe szorítani egyszer s mindenkorra az etnikai gyűlölködést. Így a magyar kormány tett ez irányú kezdeményezést az elmúlt hetekben, és támogatja a friss német, illetőleg EUkezdeményezést a bonni május végi Balkánkonferencia megrendezése vonatkozásában. Úgy látjuk, hogy ennek a megoldásnak nemcsak Koszovóra, nemcs ak Jugoszláviára, hanem az egész délkeleteurópai térségre ki kell terjednie. Illúzióink nem lehetnek; a Balkán kevert etnikai térképe a múltból örökölt, az egykori nagyhatalmak érdekei nyomán kialakított, és - valljuk be - az etnikai viszonyokat figyelmen kívül hagyó államhatárok, az egymással szembeni és csak egymás kárára érvényesíthető területi követelések miatt a területi status quo megváltoztatása nem jöhet szóba, nem valószínűsíthető. A washingtoni csúcsértekezlet eredményei azonban alátámasztják azt a megközelítési módot, amelyet Magyarország a magáénak tekint egyrészt a tekintetben, hogy a Vajdaság vonatkozásában egy nagyon kimért álláspontot foglal el a magyar kormány, és immáron ez a NATOnak az álláspontja is; másrészt pedig akkor is, amikor a ne mzetközi közösség a Rambouilleti megállapodás alapjait elfogadja a rendezés modelljének, támogatja azt, hogy a térségben a kisebbségi problémákat széles körű autonómia és önkormányzat útján kell rendezni, így a kisebbségi és emberi jogok biztosításának ez mintegy az előfeltételét képezni. Befejezésül, messzemenőkig egyetértek a képviselő úrral abban, hogy nagyon fontos, hogy Magyarország képes legyen ebben a képlékeny nemzetközi helyzetben - amikor az új típusú
