Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 3 (66. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VARGA ISTVÁN (MDF):
2213 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hetekben szocialista szabadcsapatok és kis létszámú szabaddemokrata különítmények lepték el városainkat és falvainkat. (Taps a kormánypá rti oldalon.) A legnagyobb ellenzéki párt úgynevezett országrészgyűléseket tartott, és ezek időzítése sem véletlen, hisz május 1jét - ugyanúgy, mint az elmúlt 40 esztendőben - együtt ünnepelték a nem éppen független szakszervezeti vezetőkkel, és ahogy az egyik újság írta, össztüzet zúdítottak a polgári koalícióra. A szabaddemokraták harcmodorukon nem változtattak semmit, retorikájuk egyetlen bűvös szóból áll: elhatárolódni. Elhatárolódni a szélsőségektől, a Vajdaság területi autonómiájától, mindentől, ami nem a szabaddemokrata agytröszt terméke. Az ellenzék legfontosabb kinyilatkoztatása azonban az, hogy a polgári kormány az új ülésrend bevezetésével megfosztotta az Országgyűlést attól, hogy alkotmányos funkcióit gyakorolhassa, és a jelenlegi Házszabály nem biztosít olyan lehetőséget, amelynek segítségével kikényszeríthető lenne a plenáris ülés összehívása. Mondanivalójuk végső summázata az, hogy Magyarországon veszélyben a jogállamiság, és olyan kijelentések is elhangzottak, hogy esetlegesen 2002ben nem le sznek választások Magyarországon. Megjegyzem, az ezzel kapcsolatos riogatás az Antallkormány utolsó hónapjaiban ugyanígy felmerült. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 4/1999. számú határozatával világosan és egyértelműen foglalt állást az ellenzéki képviselők indítványával kapcsolatban. Az alkotmány szerint az Országgyűlés évente két rendes ülésszakot tart, minden év február 1jétől június 15éig, illetve szeptember 1jétől december 15éig. Az alkotmány 22. § (3) bekezdése, amely ről az indítványozók nemes egyszerűséggel elfeledkeztek, rendelkezik a rendkívüli ülésszakról és a rendkívüli ülésről is. A köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívül i ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot, a napirendet meg kell jelölni. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a rendes ülésszakon belüli folyamatos működés nem nyugodhat a rendkívüli ülés rendszeres összehívásán. A rendkívüli ülés alkotmányjogi funkciója nem a rendszeres ülés biztosítása. Tehát az ellenzék azon törekvése, hogy rendkívüli ülések összehívásával kényszerítsék ki a hetenkénti plenáris ülés megtartását, nem más, mint obstrukció, és teljesen ellentétes a Magyar Köztársaság alkotmányával. A rendes és rendkívüli ülés elhatárolásánál nem kell feltétlenül sem az alkotmányt, sem az Alkotmánybíróság már idézett határozatát fellapozni, elegendő, ha a magyar kéziszótárt idézzük; rendkívüli: szokásostól eltérő, ne m átlagos, különleges. Ebből egyértelműen következik, hogy a rendkívüli ülés kikényszerítése veszélyezteti az Országgyűlés tekintélyét, és megzavarja annak törvényalkotó munkáját is. Kétségtelen, hogy az alkotmány biztosítja a képviselők egyötödének a rend es ülésszakon belül is a rendkívüli ülés összehívását, ez azonban csak olyan különleges, rendkívül fontos, kiemelkedő ügyekben lehetséges, amikor a kérdések megvitatása halaszthatatlanná válik. Az első szabad választás - tehát 1990 - óta mindössze egy alka lommal, 1996ban kérték az országgyűlési képviselők a rendkívüli ülés összehívását, a románmagyar alapszerződés megvitatásakor. Teljesen téves az ellenzék azon álláspontja, hogy az Országgyűlés folyamatos működése folyamatos ülésezést is jelent. Az alkotm ány 24. § (4) bekezdésének sem szövegéből, sem összefüggéseiből nem ismerhető fel olyan követelmény, amely szerint az ülésezés rendszerességét is a Házszabályban előre, pontosan, naptárilag meg kellene határozni. Kérem tehát ellenzéki képviselőtársaimat, h ogy az Országgyűlés tekintélyének megóvása érdekében valóban csak akkor kerüljön sor rendkívüli ülés összehívására, ha azt rendkívüli helyzet vagy rendkívüli esemény indokolttá teszi. (Kuncze Gábor: Nem tudod röhögés nélkül te se végigmondani! - Derültség az SZDSZ soraiban.) Ma már világos, hogy az elmúlt csütörtöki
