Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 29 (65. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
2202 A kamarai közfeladatok teljesítése nem feltétlenül teszi szükségessé, hogy a törvény minden vállalkozót a gazdasági kamara tagjának nyilvánítson. (10.30) Így volt ez a háború előtti magyar jogban is - mint említettem , ahol a kereskedelmi és iparkamarákat csak a törvényben meghatározott s zámú tag alkotta, viszont minden iparos és kereskedő e minőségénél fogva választójoggal rendelkezett e testületekben. A döntési alternatíva tehát az, hogy indokolte fenntartani a kamarák köztestületi jellegét a finanszírozás valamilyen módon való megoldás ában, vagy olyan típusú kamarák létrehozásának a támogatása célszerű, amelyek önkéntes alapon szerveződnek, és ennél fogva nem láthatnak el közfeladatokat. Számos fejlett piacgazdaságban egyébként ilyen jellegű kamarák működnek. A kamarai reformnak tehát n em a kötelező vagy önkéntes tagság közötti alternatíva az alapkérdése, hanem - mint említettem - a köztestületi vagy nem köztestületi kamarai szerveződés közötti választás. A mikro- és kisvállalkozások érdekképviseletét jelenleg is szá mos szervezet látja el, de az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény további ilyenek létrehozására is ad lehetőséget. Mindezek alapján alaptalannak tartjuk azt a félelmet, hogy a mikro- és kisvállalkozók érdekképviselet nélkül maradjanak. Köszönöm f igyelmüket. (Taps a Fidesz részéről.) ELNÖK (dr. Áder János) : Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kuncze Gábor frakcióvezető úr, Szabad Demokraták Szövetsége. Megadom a szót. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kérdé s, amelyről most napirend előtt szólni kívánok, szerepelt ma már a Házban napirend előtti felszólalások kapcsán, de én fontosnak tartom még egyszer rögzíteni a Szabad Demokraták Szövetsége álláspontját a kérdésben. A NATO Jugoszláviában történt légicsapása iról van szó. Beszéltünk ma már a Házban arról, hogy itt, Magyarországon az emberekben félelmek, bizonytalanság van ennek a helyzetnek a következményeként, és érdemes arról beszélnünk, tisztelt képviselőtársaim, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy e zek a félelmek és görcsök oldódjanak, amelyek ma jellemzőek. Három dolgot emelnék ki ezek közül. Az egyik az, hogy fontos annak hangsúlyozása, hogy a NATOcsatlakozás nem nagyobb bizonytalanságot, hanem ellenkezőleg, nagyobb biztonságot teremtett az ország számára. Hiszen a légicsapások akkor is bekövetkeztek volna, ha Magyarország nem tagja a NATOnak, de a NATOtagság ezzel szemben viszont éppen az 5. cikkely életbe lépése miatt valóban megteremti a kellő biztonsági garanciákat az ország számára. Természe tesen a NATOcsatlakozás hosszú távú garanciákat, tehát lehetőségeket jelent számunkra, de következnek ezekből a lehetőségekből természetesen kötelezettségek is, és ezeknek a kötelezettségeknek felelünk meg akkor, amikor az akcióban az adott keretek között részt veszünk. Ugyanakkor másrészt fontos az - erről is volt már szó a Házban , hogy az emberek tudják, hogy melyek a mozgatórugók, amelyek kapcsán a döntéseinket meghozzuk, mi ezeknek a döntéseknek a tartalma, mi Magyarország részvételének a tartalma je len esetben. Én itt a miniszterelnök úr viszontválaszával nem értek egyet. Ő beszélt arról, hogy a politikusok megkapják a napi jelentéseket, rendelkezésükre állnak az információk - de nem ezekről az információkról beszélek, tisztelt képviselőtársaim! Ezek is fontosak, de nekünk a közvéleményt kell mindig őszintén informálnunk az adott helyzetről azért, hogy az az eset ne forduljon elő, amelyről a korábbi felszólalásomban már beszéltem. Nevezetesen, hogy miközben új döntési helyzetek nincsenek, ők mégis úgy érzik, hogy fokozatosan, egyre inkább belemegyünk ebbe a konfliktusba.
