Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 13 (62. szám) - A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
2035 mondja, hogy ha az állattenyésztési kar a tanítóképző főiskolával integrálód ik, akkor főiskola legyen belőle. Én ebből a javaslatból ezt láttam, lehet, hogy rosszul olvastam. Nem tökéletes megoldás, ami Kaposváron történik, de sajnos az adott helyzetben nincs igazán tökéletes megoldás, mert azt a megoldást is meg lehet kérdőjelezn i, hogy milyen integráció az, amely veszprémi székhellyel, keszthelyi kihelyezett tagozattal és kaposvári kihelyezett tagozattal működik. Azt hiszem, a földrajzi távolságok itt megkérdőjelezhetik az integráció létét. A Tessedik Sámuel Főiskola több mint 20 0 éve működik Szarvason - elég mókás lenne, ha a székhelyét most átköltöztetnénk Békéscsabára. Pontosan ugyanazokat a problémákat vetné fel ez a döntés, mint amit Horn Gábor ellenérvként hozott fel KeszthelyKaposvár esetén. Békéscsabánál hirtelen számít a z, hogy megyeszékhely, Kaposvárnál nem számított. Itt is problémát jelent az, és nem teljesen egyértelmű a helyzet a tekintetben, hogy Szarvas vagy pedig Békéscsaba legyen a főiskola központja. Ha nagyon rossz indulatú akarnék lenni, akkor mondhatnám azt, hogy az SZDSZnek sikerült egy megyeszékhelyen polgármestert választatnia, és most mindent elkövet, hogy oda egy főiskolai központot hozzon össze - nem mondom ezt. Azt mondom, hogy ez is egy olyan helyzet, amikor nem egyértelmű, nem lehet az összes szempon t alapján eldönteni, hogy melyik legyen az a hely, ahol a főiskola központja legyen. Én azt gondolom, hogy egy kétszáz éves intézményi múlttal rendelkező szarvasi központ megérdemli a támogatást, különösen azért, mert igazán lényeges hallgatói létszámkülön bség nincs Szarvas és Békéscsaba között. (22.40) Bazsa György itt elhangzott javaslatával én személy szerint egyetértek. Ezt az oktatási bizottság annak idején nem tudta tárgyalni. Azt gondolom, hogy ez teljes egészében megfelelő és támogatható javaslat. A z oktatási bizottság ezt a vita során majd tárgyalni fogja. A győri probléma megint megérdemli azt, hogy elmondjuk róla azt, ami elhangzott a bizottsági ülésen. A győri főiskola egyetemmé alakulását - ki kell mondani - az egész oktatási bizottság támogatta , támogatja. A problémát az jelenti, hogy hogyan helyezhető el a győri főiskola egyetemmé alakulása ebben a törvényben. Ez a törvény a felsőoktatási intézmények integrációjáról szól. Győr esetében nem erről van szó. Ez az egyik probléma. El lehetne helyezn i egy mellékletben utalásként, hogy abban az esetben, ha az akkreditációs feltételeket a győri főiskola teljesíti, egyetemmé alakulhat. De ebben a pillanatban a győri főiskola nem teljesíti az akkreditációs feltételeket. Tehát ebben a pillanatban nehéz kim ondani azt, hogy alakuljon egyetemmé a győri főiskola. Ha pedig kimondjuk, hogy két vagy három év múlva a győri főiskola egyetemmé alakulhat, annak kapcsán azt az aggályt vetették fel a bizottság tagjai, hogy de hát akkor felsorolhatjuk Magyarország összes főiskoláját, hiszen ha az egyetemi akkreditációs feltételeket teljesíti, akkor nemcsak a győri főiskolából alakulhat egyetem, hanem egyéb más főiskolák is egyetemmé válhatnak. Igazából az a probléma, hogy a főiskola egyetemmé alakulását mindenki támogatja . Az ország egyik legdinamikusabban fejlődő főiskolájáról, ha nem a legdinamikusabban fejlődő főiskolájáról van szó. Ebben a törvényben viszont jogi aggályokat vet fel a győri főiskola egyetemmé alakulása. Az akkreditációs bizottság felajánlotta, hogy egy hároméves tervet készít a győri főiskolával, amelynek a végén az ő meglátásuk szerint semmiféle akadálya nem lesz a győri főiskola egyetemmé alakulásának. Ezt tulajdonképpen az oktatási bizottság többsége egyértelműen elfogadhatónak tartotta. Köszönöm szép en a figyelmet. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra jelentkezett Balczó Zoltán, a MIÉP képviselője. Megadom a szót. (Dr. Jánosi György: Az előbb az elnök úr Lezsák Sándornak ígérte a szót. - Balczó Zoltán: Átadom Lezsák úrnak a lehetőséget, és utána szólnék én is.) A kétperces hozzászólások megelőzik a rendes hozzászólásokat. Valamilyen formát próbáljunk tartani!