Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 13 (62. szám) - Határozathozatal a Tiszaug község Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Bács-Kiskun megyéhez csatolásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a Bakonypéterd és Lázi községek Veszprém megyéből Győr-Moson-Sopron megyéhez csatolásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - Strasbourgban, 1992. november 5-én létrehozott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSAPODY MIKLÓS, a külügyi bizottság előadója:
2005 általános vitája és határozathozatala . Az előterjesztést T/966. számon, a külügyi bizottság ajánlását pedig T/966/1. számon kapták kézhez. Megadom a szót Hende Csaba államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az Európa Taná cs miniszteri bizottsága 1992. november 5én szentesítette a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Hazánk ugyanezen a napon az elsők között írta alá a dokumentumot. A charta a kisebbségi nyelveknek az oktatásügyben, a bíróságok előtt, a köz igazgatásban, a tömegtájékoztatási eszközökben, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi életben való használatáról rendelkezik. Engedtessék meg nekem, hogy ennek a kérdésnek a különös jelentőségét éppen annak nyilvánvaló volta miatt és az idő előrehalado tt voltára tekintettel most ne fejtsem ki bővebben. Az egyezményt a Magyar Országgyűlés 35/1995ös határozatával megerősítette. A charta elfogadása a kisebbségi nyelvhasználati jogok szempontjából lényeges előrelépést jelent. A dokumentum igen rugalmas hat árokat állapít meg a csatlakozni kívánó államok számára az egyes rendelkezések elfogadása tekintetében, ugyanis az a helyzet, hogy az adott állam eldöntheti, hogy a charta harmadik részében megfogalmazott vállalások közül melyeket tekint magára nézve kötel ezőnek, valamint hogy ezek hatályát kiterjesztie az ország területén használatos valamennyi nyelvre, vagy csak a nyelvek egy bizonyos csoportjával kapcsolatosan tesz vállalásokat. A csatlakozni kívánó ország dönti el azt is, hogy egész területére kiterjes ztie vállalásait, vagy csupán meghatározott régiókra érvényesíti azokat. (Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A Magyar Köztársaság a megerősítő országgyűlési határozatban azt mondta ki, hogy mely nyelvekre nézve és mely vállalásokat fogadja el kötelezettségként. Tekintettel a hazai kisebbségek területi szétszórtságára, vállalásainkat az ország egész területére nézve tettük meg. A megerősítő okirat letétbe helyezése az Európa Tanács főtitkáránál 1995. április 26án m egtörtént. A charta a szükséges számú ratifikáció letétbe helyezését követően 1998. március 1jén a nemzetközi jog szabályai szerint hatályba is lépett. Hatályos jogszabályaink alapján az egyezményt törvénnyel kell kihirdetni. Kérem ezért a kormány nevében a jelen törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Csapody Miklósnak, a külügyi bizottság előadójának. DR. CSAPODY MIKLÓS , a külügyi bizottság előadója : Elnök Úr! Tiszt elt Ház! Tragikusan beszédes és drámai fordulata ennek a végét járó évszázadnak, hogy a nemzeti kisebbségek védelméről szóló Európa tanácsi keretegyezményt itt, az Országgyűlésben éppen egy nappal a Jugoszlávia elleni légicsapások előtt, március 23án hird ettük ki törvényben is. Az a nemzetközi dokumentum, mely sajnálatosan későn, csak 1995 februárjában született meg, volt az első olyan multilaterális kisebbségvédelmi okmány, melyben az aláíró felek végre tételes kötelezettségeket vállaltak a kegyetlen dikt átumok és más történelmi megrázkódtatások után kisebbségi helyzetbe jutott különböző európai nemzetrészek és néptöredékek védelmezésére, az asszimilációs politika elutasítására, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak egyénileg és másokkal közösségben való gyakorlása biztosítására. (20.30) A keretegyezményben foglaltakat sokan vállalták, de kevesen teljesítették, amiként írott malaszt maradt megannyi más jogvédő dokumentum is. A következményeket pedig nemcsak Koszovóban,
