Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 13 (62. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatról történő szavazás - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
2006 korábban meg Horvátországban és Bos zniában, de különböző, mégis hasonló célzatú változataiban sokfelé láthattuk KeletKözépEurópa más tájain is, és láthatjuk ma is. Most egy korábbi, ugyancsak Strasbourgban napvilágot látott és némiképpen szerencsésebb dokumentum fekszik előttünk, a Region ális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, amelyet hazánk négy évvel ezelőtt megerősített, jogilag pedig már '98. március 1je óta hatályos. Ez a charta pedig épp azoknak az anyanyelvéről, azok anyanyelve védelmezéséről beszél, akiket a másik keretegye zmény is hivatva volna védeni. Ez is ráépül az ENSZ Polgári és Politikai Jogi Egységokmányára és a koppenhágai záródokumentumra, és végre kimondja, hogy az Európa különböző országaiban és régióiban a regionális vagy kisebbségi nyelvek védelme és fejlesztés e fontos hozzájárulás egy olyan Európa felépítéséhez, amely a nemzeti szuverenitás és a területi integritás keretei között a demokrácia és a kulturális sokrétűség elvein alapul. A dokumentum leszögezi, hogy a kisebbségi nyelvek magánéleti, de közéleti gya korlása is elidegeníthetetlen jog, mégis számos, Európa keleti felén már kiskapuként működő engedményt tesz, választási lehetőséget kínál, válogatási alkalmat is biztosít azon aláíró országok számára, melyeknek nem elhatározott szándéka, inkább csupán Euró pának szánt diplomáciai aktus volt a charta aláírása, mondván hogy mely kisebbségi nyelvekkel kapcsolatban úgymond vállalják a charta III. fejezetében vállalt kötelezettségeket, illetve a kötelezettségek közül is kiválaszthatják azokat, amelyeket vállalni tudnak és kívánnak. Fontos azonban, hogy a charta felsorolja azokat a célokat és elveket is, amelyeket a részes államok a területükön használatos valamennyi kisebbségi nyelv vonatkozásában kötelesek figyelembe venni, és azokat a konkrét intézkedéseket is r ögzíti, amelyekkel az oktatás, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, a tömegtájékoztatás és a kultúra területén hogyan és miként lehet az adott nyelvek használatát előmozdítani. Miként lehetséges és kívánatos, mondja a dokumentum, miként kellene, mondaná nk mi, tekintve hogy a szándéknál fontosabb az eredmény, a normánál fontosabb a gyakorlat? Tisztelt Országgyűlés! A külügyi bizottság április 6ai ülésén a chartát megtárgyalta, és azt az Országgyűlésnek egyhangúlag elfogadásra ajánlja. Köszönöm a figyelmü ket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Mivel írásban előre senki nem jelentkezett, megkérdezem: kíváne valaki felszólalni a vitában. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem államtitkár ura t, kíváne reagálni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Nem kíván. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor, a törvényjavaslat elfogadásáról kell döntenünk. Kérde zem, vane ezzel kapcsolatban bárkinek észrevétele. (Nincs jelentkező.) Nem látok jelentkezőt. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést: elfogadjae a Strasbourgban 1992. november 5én létrehozott Regionális v agy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot? Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 267 igen, 1 nem szavazattal, 10 tartózkodással a javaslatot elfogadta. A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatról történő szavazás ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) :
