Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 24 (58. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A kötelező sorkatonai szolgálat felváltása önkéntes és hivatásos hadsereggel és Magyarország NATO-csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZILI SÁNDOR (MSZP):
1455 A bevo nuló fiatalok nagy részénél tapasztalható a férfias szerep hiánya. Napjaink tipikus társadalmi jelensége a gyermekeit egyedül nevelő nő. A pedagóguspálya elnőiesedése miatt a gyerekek alig találkoznak a férfi szerepmintával. Mindezek következménye az ident itászavar, a férfias viselkedés hiánya. Rendkívüli feszültségeket jelez az ifjúság életesélyeinek, munkaerőpiaci pozíciójának alakulása. Ijesztően magas körükben a munkanélküliség, a választott pályán gyakran el sem tudnak indulni, és az önállóságuk munka nélküliséggel kezdődik. Ez elsősorban az alacsony iskolázottságú szakképzetleneket fenyegeti. Ez a halmozottan hátrányos társadalmi helyzetek egyre bővülő újratermelődését, a társadalmi esélytelenséget jelenti. Ezek a fiatalok aztá n gyakran olyan közösségekkel cserélik fel az érzelmileg sivár családjukat, amelyek szembehelyezkednek a társadalmi értékrendszerrel, kihívó magatartásuk élesen elüt a megszokott és elvárt normáktól. Statisztikák bizonyítják, hogy ugrásszerűen nőtt a fiata lkorúak által elkövetett bűncselekmények száma, s ebben a növekedésben a deviáns csoportok sajnos meghatározóak. A gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők jelentős többsége átlagos családból kerül ki. Ez a jelenség szorosan kapcsolódik az ifjúsági szubkultúrák létéhez, ami általában a társadalom alsó rétegeiből kikerült fiatalok csoportját jellemzi. A szubkultúrák tagjai nem osztják a társadalom normáját, morálját, fellázadnak ellene. A másság kifejezését, az önazonosság és a személyes méltóság kialakítását cél ozzák meg olyan társadalmi környezetben, amely szerintük ezt megtagadja. Mindezek a társadalmi jelenségek begyűrűznek a hadseregbe, hisz a hadsereg a társadalom felé nyitott. A bevonulók között növekszik a hátrányos szociális helyzetűek száma, ez a társada lomban jelen lévő elszegényedési folyamatból adódik. Csökken a tekintély- és a törvénytisztelet és a katonák fizikai és lelki terhelhetősége. A bevonulók nagy része bevonulás előtt a szüleinél él. A távollétet az anya nehezen éli meg, túlzott az aggodalma, amely a katonában a félelem fokozásához, beilleszkedési zavarokhoz vezethet. A nős katonák esetében a szolgálattal együtt járó távollét a házasság mint szoros társas kapcsolat ellen hat. A társadalom értékítélete az individualizmus felé tolódik, felértéke lődik az egyén, az egyéni érdek szerepe, s a hadsereg viszont a kollektivizmusra épül, a hadsereg nem termelő, hanem a társadalom érdekében működő improduktív szervezet. Az újoncokat a kiképzés során olyan fizikai és szellemi terhelések érik, amelyek próbá ra teszik alkalmazkodókészségüket, testilelki erejüket. A katonai szervezetben a sorkatona olyan végrehajtó szerepét tölt be, aki a szervezet hierarchiájában minden tekintetben legalul helyezkedik el. A honvédség kötelékébe bevonuló fiatal alkalmazkodása, beilleszkedése több részből tevődik össze. Ennek során előbb el kell sajátítani a normákat, amelyek segítségével beilleszkedik egy mikroklímába, mondjuk, a szakaszba, majd ennek révén az egész hadseregbe. Mindezt a szervezeti szocializációt rövid idő alat t kell elérnie, és ez bizony erős feszültségeket vált ki. Ez csak egyik oldal, a szubjektum oldaláról való megközelítése a sorkatonai szolgálat kérdéskörének. A másik oldal a haditechnikai eszközök mérhetetlen megdrágulása, a hatékonyságuk növekedése, a ka tonák szakosodás iránti igénye. Ma már a modern országok hadseregein belül egyre nagyobb arányban vannak a katonai mesterséget tanult szakemberek, akik a magasan kvalifikált szakértelmükkel, hosszú szolgálati idejükkel biztosítják a rájuk fordított költség megtérülését. Már szóba jött itt, hogy a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején, az USA sorozási rendszerének megszűnése előtti vitában számos elemző érvelt amellett, hogy tartsák meg a sorozásos rendszert. A sorozásos rendszer ezek felfogása szerint a sorozott katonát mint polgár katona prototípusát állítja elő, míg az önkéntesekből álló haderővel egy pénzéhes zsoldos hadsereg jönne létre - állították. Ma már az USA, Kanada, NagyBritannia önkéntes haderőinek tapasztalatai bizonyítják, hogy lehetsége s önkéntes haderő anélkül, hogy pénzéhes zsoldos hadsereg jellegű legyen. Az átalakítások viszont felgyorsíthatják az ipari demokrácia folyamatainak előrehaladását a fegyveres erőkben, és ahogy az állampolgár katona sorozással eltűnik, úgy a hadseregek is növekvő ütemben professzionalizálódnak. Talán ezek a felismerések is hozzájárultak a francia honvédelmi rendszer reformjához, amely a hivatásos hadsereg megteremtése, a fegyveres és civil katonai szolgálat felfüggesztése irányában hatott.
