Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 24 (58. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A kötelező sorkatonai szolgálat felváltása önkéntes és hivatásos hadsereggel és Magyarország NATO-csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FODOR GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1427 Kedves Képviselőtársaim! Amikor Mécs Imre képviselőtársammal kezdeményeztük a mai vitanapot a sorkatonai, illetve a sorköteles katonai szolgálat eltö rléséről és az önkéntes békehadsereg bevezetéséről, akkor a szándékunk az volt, hogy a magyar parlamentben egy olyan értelmes, racionális érvek mentén kialakuló vita kerüljön a nyilvánosság elé, amely világossá teszi azt, hogy milyen szándékaink vannak, mi lyen jövője van a magyar hadseregnek az elkövetkezendő időben, hogyan gondolkodunk a hadsereg jövőjéről. (10.40) Remélem, hogy ez a vita valóban hozzá fog járulni a kitűzött céljaink eléréséhez. A szónokok jelentős része ma azzal kezdte érvelését, hogy a N ATOtagság fordulópontot jelen Magyarország történetében - valóban így van, és én is erre szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét. Azzal, hogy NATOtagok lettünk, új politikai és új biztonságpolitikai helyzet alakult ki Magyarországon: az utolsó kény szerítő ok is megszűnt arra vonatkozóan, hogy sorozott katonaságot kelljen fenntartania Magyarországnak. Eljött az idő, hogy egy bátor lépéssel úgy döntsünk: bevezetjük az önkéntes békehadsereg fogalmát és rendszerét Magyarországon. Erre nagyon sokan várna k, társadalmi igény van rá, hiszen jól tudjuk - hivatkoztak már rá többen itt , hogy a téma nem új, valóban, a társadalmat már régóta izgatja ez a kérdés. Azt gondolom, a NATOtagság - ahogy az előbb utaltam rá , valóban új körülményeket teremtett e tére n, hiszen nincs most már biztonságpolitikai kényszer, amely arra ösztökélne minket, hogy fenn kelljen tartani egy elavult struktúrát, hiszen ez megszűnt a NATOtagsággal, egy új biztonsági rendszer részévé váltunk, egy olyan biztonsági rendszer részévé, am ely jelen pillanatban a világon a legmodernebb és a legstabilabb. Másfelől nincs külpolitikai kényszer, hiszen az alapszerződések rendszerével megszűnt az a helyzet, hogy Magyarország olyan viszonyban lenne a szomszédaival, hogy attól kellene rettegnünk, h ogy valamelyik szomszédunk ránk támad. Harmadrészt nincs gazdasági kényszer, hiszen ma már mindannyiunk számára világos, hogy mind közép, mind hosszú távon olcsóbb a hivatásos, profi hadsereg. Negyedszer: nincs az elmaradottságból fakadó kényszer, ami az elmúlt évtizedekben arról szólt, hogy nem volt elég képzett fiatal, aki a hadseregbe mehetett volna, és megfelelő szinten elláthatta volna a szolgálatot, ezért tömegekkel kellett pótolni a minőséget. Ötödször pedig nincs az a kényszer, amely a szocialista rendszereknek és minden diktatórikus rendszernek a sajátossága, nevezetesen hogy a hadseregen, a kényszersorozás rendszerén keresztül, egyfajta javítónevelő munkával kíván számára engedelmes állampolgárokat kiképezni a hadseregben. Ezek a kényszerek mind megszűntek. Egy új helyzetben vagyunk, képviselőtársaim, egy olyan új történelmi helyzetben, amikor meg kell ragadnunk az alkalmat. Tudjuk jól, hogy minden jelentős történelmi helyzet, komoly történelmi változások szituációja alkalmas arra, hogy hosszú táv ú és előremutató, hosszú távon előremutató döntéseket hozzunk. Nos, ilyen ez a mostani helyzet is a NATOtagságunkkal, amely egy új történelmi szituációt jelent, alkalmas arra, hogy ilyen döntéseket hozzunk, és az önkéntes hadsereg bevezetése az első olyan lépés lehet, amely megfelel az új történelmi szituációnak. Képviselőtársaim ma már beszéltek itt az önkéntes hadsereg, illetve a sorkatonaság történetéről, én erről nagyon röviden szeretnék szólni. Mielőtt azonban erre rátérek, engedjék meg, hogy néhány m ondattal reagáljak Lányi Zsolt képviselőtársam előző felszólalására. Nagy tisztelettel hallgattam őt, és kérem, engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy amivel a felszólalását kezdte, azaz hogy a hadkötelezettség és a sorkötelezettség számára pro blémát jelentő dilemmáját állította fel, szándékos dolog a részünkről, hogy felváltva használjuk ezeket a fogalmakat, ugyanis a világon jó néhány országban nincs hadkötelezettség, jó néhány országban nincs sorkötelezettség. Azonkívül szeretném felhívni a j elen lévő parlamenti képviselők figyelmét arra, hogy 1996ban, amikor az új alkotmány előkészítésekor Mécs Imre képviselőtársammal módosító javaslatot tettünk, amely az általános hadkötelezettség eltörléséről szólt, azt minden a hat parlamenti párt elfogad ta. Így mind Lányi Zsolt képviselő úr, mind a kormánypártok, a Fidesz és mások képviselőinek a figyelmét
