Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 24 (58. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A kötelező sorkatonai szolgálat felváltása önkéntes és hivatásos hadsereggel és Magyarország NATO-csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FODOR GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1428 felhívom arra, hogy 1996ban ők egyszer már elfogadták az általános hadkötelezettség eltörlését Magyarországon, hiszen jelen lévő képviselőik megszavaz ták azt az indítványt. Visszakanyarodva a történethez: 1868 óta van Magyarországon általános sorkötelezettség. Ezt megint csak azért érdemes kiemelni, mert képviselőtársaim természetesen megfelelő hevülettel szólnak, és beszélnek hozzánk a maguk álláspontj át védve, de azért itt is érdemes egy picit felfrissíteni történelmi ismereteinket. Nevezetesen: amikor itt nemzeti érzésről, hazafias nevelésről, ezeréves történelmi hagyományokról beszélünk, akkor érdemes felidézni azt, hogy sem Szent István hadserege, s em Hunyadi János hadserege, sem Mátyás király hadserege, sem Rákóczi hadserege, sem Kossuth hadserege nem sorkötelesekből állt, ezek mind önkéntes vagy zsoldos hadseregek voltak. Tehát 1868 óta van ez az intézmény Magyarországon, és a szocializmus utolsó é vtizedeiben, például a szolgálatmegtagadók számának növekedésével, magas arányával már szembesülhettünk azzal, hogy társadalmi igény van az általános sorkötelezettség eltörlésére. Kedves képviselőtársaim, miért jelenhetett ez meg? Azért, mert az első világ háború és a második világháború a tömeghadseregek kora volt, de a XX. század második fele egyre inkább a technikai fejlődést helyezte előtérbe, azt a technikai fejlődést, amelynek eredményeként a mennyiség elé a minőség került szempontként a hadseregek fej lesztésében is. 1990ben, a rendszerváltás után Magyarországon, az akkori Demokrata Fórum által vezetett kormány kisebb - helyes - változtatásokat hajtott végre a hadseregen belül: akkor történt meg a szolgálati idő 18 hónapról 12 hónapra való leszállítása és még más dolgok. 1994ben kezdődött el valójában a tényleges haderőreform, és 1996ban - mint utaltam rá - adtuk be Mécs Imre képviselőtársammal ezt a módosító indítványt az általános hadkötelezettség eltörléséről, amit az akkori alkotmánytervezetnél el fogadtunk. 1997ben a szabaddemokrata vezetésű, Kuncze Gábor által vezetett Belügyminisztériumban történt meg először Magyarországon, hogy a határőrségnél a sorozott rendszerről átálltak a hivatásos rendszerre. 1998ban adtunk be újra országgyűlési határoz ati indítványt a sorkötelezettség eltörléséről, és most, 1999ben, a NATOtagság küszöbén vagyunk itt újra e vitánál a parlamentben. Engedjék meg, hogy elmondjak néhány érvet arra vonatkozóan, miért kell önkéntes hadsereg Magyarországon! Többen utaltak már rá, hogy a koszovói helyzet különös aktualitást ad a mai vitanapnak. Kedves képviselőtársaim, nyilván tisztában vagyunk vele, hogy az a NATO, amely jelen pillanatban Koszovóban és lenn, a déli határainkon túl megpróbálja érvényesíteni az emberi jogokat, a z a NATO és az a haderő, amely ott fel fog lépni, döntően profi katonákra épül, profi hadsereget igényel. Azt is tudjuk, kedves képviselőtársaim, hogy sajnos az ügynek még az is szomorú és különös aktualitást ad, hogy Koszovóban és a szerb hadseregben ott vannak azok a kényszersorozott magyar fiatalok, akik nem akartak elmenni ebbe a háborúba, amely nem az ő háborújuk, amelyhez semmi közük. Jelen pillanatban azt is szeretném elmondani képviselőtársaimnak, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének vendége volt ma, a mai vitanapon Balla Lajos úr, aki a Vajdasági Magyarok Szövetségének parlamenti képviselője. Nyilván sokan ismerik a nevét, hiszen ő volt az, aki annak idején, 199192ben egy polgári engedetlenségi mozgalmat szervezett Oromhegyesen a kötelező sorozá s és a magyar fiatalok bevonultatása ellen. Sajnos Balla Lajosnak el kellett mennie, azért, mert sürgős üzenetet kapott, hogy szükségállapotot kívánnak bevezetni a Vajdaságban, ezért összeült a Vajdasági Magyarok Szövetsége. De ezen a vitán ő is nagy érdek lődéssel vett volna részt, hiszen nyilvánvaló: külpolitikai érdekünk is az, hogy példát mutassunk Magyarországon azzal, hogy átállunk az önkéntes hadsereg modelljére, mert az az érdekünk, hogy a környező országokban is ilyen legyen, és kényszersorozással n e vigyék el a magyar fiatalokat olyan háborúkba, amelyekhez semmi közük, és amelyek igazságtalan és szomorú következménnyel járó háborúk. Nos, képviselőtársaim, melyek az érvek, amelyek az önkéntes hadsereg mellett szólnak? Először is: minden ellenkező hír eszteléssel szemben, aki az önkéntes hadsereget kívánja ma Magyarországon, az egy jobb és erősebb hadsereget akar, az a honvédség jövőjét kívánja - pozitív
