Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 23 (57. szám) - A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - PERLAKI JENŐ (Fidesz):
1392 Ez a javaslat nem pénzt kér, hanem pénzt fog megtakarítani. Azért tartom ezt fontosnak most kijelenteni, mert azt gondolom, hogy a közbeszerzési eljárás alól ígyúgy kivont beszerzéseken keletkezett veszteségeknek me gtakarításával és az eljáráson belül előállított veszteségek megtakarításával legalább 50 milliárd forintot fogunk megtakarítani. Hogy mindenki érzékelje a nagyságrendet, amelyet a 10 százalékos megtakarítás jelent, mondok néhány példát: 50 kilométerrel tö bb autópályát lehet majd építeni ebből, vagy nem maradna az egészségügyi felújításra való elköltés esetén már rekonstrukcióra váró kórház. (22.20) A törvényjavaslat elfogadásával a visszaélések előtt becsapjuk a kaput, é s le is lakatoljuk. A kapu mellé majd még meg kell kettőznünk az őrséget az Állami Számvevőszék ellenőrzésének erősítésével és a Közbeszerzések Tanácsa jogorvoslati kezdeményezésének fokozásával, de ez később lesz aktuális. A költségvetés elfogadásánál kel l gondolnunk erre, illetve a módosított közbeszerzési törvény hatálybalépését követően. Kaput jelentett a visszaélések számára az, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerinti döntés mellett áttekinthetetlen értékelések születhettek. Meg felelően szétaprózott döntési eljárás esetén szinte követhetetlen, ha korrupció útján vagy csak elfogultságból befolyásolták a döntést a drágább ajánlatok irányába. Ezzel szemben a javaslat a döntés részszempontjainak súlyát mérhetővé teszi, és az ajánlatt evők képesek lesznek a pontos, az elvárásoknak megfelelő ajánlatokat összeállítani. A hirdetmények lehetővé teszik azt is, hogy ellenőrizzék az értékelést, és szükség esetén a jogorvoslati eljárást kezdeményezzék. A törvényjavaslat bővíti a jogorvoslatot k ezdeményezők körét, és azt is elvárjuk, hogy a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítő hirdetményeinek figyelemmel kísérését is megszervezi, kihasználja az információgyűjtő hely adta lehetőséget, és kiszűri a jogsértő eljárásokat. Tisztelt Országgy űlés! A korrupciót meg kell nehezíteni, kockázatossá kell tenni. Ezt szolgálja az átláthatóság és az ellenőrzés erősítése, de ezentúl a rendőrségnek is végig kell majd csinálni a korrupciós ügyeket. Szerepet játszanak ezek a tényezők abban, hogy a közbizal om erősödjék, az adófizetéshez való viszony megváltozzék annak útján, hogy érzékeli a polgár, hogy egy jól működő szervezetet, a magyar államigazgatást és a közigazgatást segíti a tevékenységével, adófizetésével. A polgárok elégedettségéhez azonban az is f ontos, hogy a jó gazda gondosságával jól használhatót és maradandó esztétikai értéket is akarjanak létrehozni a beruházások megrendelői. Sokszor csak egy hajszál választja el az ár tekintetében a magas színvonalú, igen értékes közszolgáltatást a hanyag, fe ladatát rosszul ellátó közszolgáltatástól. Ugyanúgy a beruházásoknál is csak egy hajszál van a jó, a rossz és a csúf között. Ez a hajszál a vezetők személyes felelősségérzete a teljesítés ellenőrzésében, minőségi kritériumainak szerződésben való rögzítéséb en és betartatásában, a beruházások esetében pedig abban, hogy nagy súlyt helyezzenek a tervek bírálatára. Ez a szint már a minőségbiztosítás szintje, és erről most azért kell beszélnünk, mert nemcsak úgy lehet pazarolni, hogy feleslegesen magas összegekér t vásároljuk meg, amit be akarunk szerezni, hanem úgy is, hogy egyszerűen rosszat veszünk. Itt van Budapest példája: 22 milliárd forintot kivon a fenntartásból a városvezetés, és közben gondozatlan és piszkos a város, mert igénytelen a megrendelő; a tervez ett beruházások fele nem indul el az adott évben, mert rossz az előkészítés; nincsen árkontroll a tervezés során, ezért meghiúsulnak a beruházások a költségvetési keretet meghaladó összegű ajánlatok miatt. Azért volt fontos ezt elmondani, hogy megvilágítsa m, úgy is lehet rosszul gazdálkodni, ha a tervezésre vagy a teljesítés ellenőrzésére nem fordítanak gondot. A törvény elfogadásával közel kerülünk ahhoz, hogy ugyanolyan elvek alapján történjék hazánkban is az állam, az önkormányzatok területén a beszerzés , mint Európában máshol. A gazdag országok hatékonyan és takarékosan költenek. Ha szűkös költségvetésünkből gyarapodni akarunk,
