Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 9 (47. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi ... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SÜMEGHY CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
138 az Érdekegyeztető Tanácsban megkísérelt egyeztetés is. Ráadásul ehhez az érdekegyeztetési folyamatban megbukott jogszabálymódosítási csomaghoz a kormány ülésén még hozzá is tettek. A javaslat 2. §ának beépítésével előzetes en senkivel sem egyeztettek, ez pedig már nyíltan a jogalkotásról szóló, egyébként kétharmados törvény 2. §ának a megsértése a kormány részéről. Felvetődik tehát a kérdés: hogyan várható el jogkövető magatartás a társadalomtól, ha éppen a vezetésére válas ztottak szegik meg a legalapvetőbb törvényeket? Tisztelt Ház! A bizottság ülésén a legnagyobb teret ez az utólag a kormány által javaslatba illesztett 2. § kapta. Ez lehetővé tenné, hogy a munkahelyeken, ahol szakszervezet nincs, de üzemi tanács - és nem m unkástanács, ahogy képviselőtársam említette - van, ott az üzemi tanács és a munkáltató közösen üzemi megállapodásban szabályozzon. Ez teljes nyíltsággal azt jelenti, hogy a kormány a szakszervezetek eddig kizárólagos kollektívszerződéskötési jogát korlát ozni, munkahelyi szerveződését pedig akadályozni kívánja. Tudnunk kell ugyanis, hogy az üzemi tanácsok sehol a világon, így hazánkban sem a dolgozói érdekvédelmi szervezetek, sőt még csak nem is önálló szervezetek, hiszen bár a dolgozók választják, a munká ltató szervezetének, a cég vezetésének a részét képezik, jogi személyiségük, gazdasági vagy egyéb függetlenségük nincs, érdekvédelmi eszközeik, sztrájkszervezési joguk szintén hiányzik. Gondolhatjuk, milyen megállapodásokat fognak kötni olyan esetben, ha a munkáltató önmagával állapodik meg. Tisztelt Ház! Vitát váltott ki a bizottságban az 1. § is. Ez a szabály a szakszervezetek mozgásterét szűkíti, de szándékai ellenére a munkáltatóknak sem jó. Eddig költségként, adómentesen, a saját hasznukra megválthattá k a szakszervezeti tisztségviselői munkaidőkedvezmény egy részét, most a javaslat szerint a tisztségviselő arra lesz késztetve, hogy szakszervezeti munkáját munkaidőben, a kedvezmény idejét teljesen kihasználva végezze. Ez munkáltatónként is és országosan is igen jelentős munkaidőalapvesztést jelent, tehát senkinek sem jó. Tisztelt Ház! Szóba került a bizottság ülésén a leltárfelelősségre vonatkozó szabályok indokolatlansága is. Szeretnénk hangsúlyozni: hasonló szabályozás a jogállam keretei között élő pi acgazdaságokban sehol sincs. A jogi szakértők rámutattak e javaslattal kapcsolatban a súlyos alkotmányos aggályokra is. Szintén komoly problémákat láttunk és látunk a felmondással kapcsolatos szabályok szigorításában. Végezetül, de nem utolsósorban arra ut alok, hogy szóba került a bizottság ülésén a munka törvénykönyve átfogó felülvizsgálatának kérdése. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Mi úgy gondoljuk, hogy az átfogó felülvizsgálatot az érintettek bevonásával a jövőben kell elvé gezni, ezért az elmondottak alapján a bizottság kisebbsége a javaslatot nem tartotta általános vitára alkalmasnak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Most a frakciók vezérszónokainak felszólalása következik, a házbizottság ajánlása alapján 1515 perces időkeretben, ezek között kétperces felszólalásra nem kerül sor. Először megadom a szót Sümeghy Csabának, a Fidesz képviselőcs oportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. Képviselő úr, az öné a szó. DR. SÜMEGHY CSABA , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A FideszMagyar Polgári Párt teljes mértékben egyetért azzal, hogy az elmú lt tíz év vesztesei a bérből és fizetésből élők voltak. A kérdés valóban kényes, hisz az állampolgári jogokon túlmenően sok esetben sérültek a munkavállalói jogok is. (10.40) Az alapvető különbség az ellenzék és a mi felfogásunk között az, hogy mi ezt a jo gsérelmet szeretnénk rendezni, és az élet által diktált szükségszerűségből kifolyólag, valamennyi területen
