Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 9 (47. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi ... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ŐRY CSABA szociális és családügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
131 Az azóta eltelt időszak számos tapasztalatot hozott, melyek szükségessé teszik a törvény felülvizsgálatát. Ezt a kormány programja is célul tűzi ki, mi több, az európai uniós tárgyalások során kötelezettséget válla ltunk arra, hogy a 2000. év közepéig áttekintjük és módosítjuk mindazokat a részleteket, amelyek nincsenek összhangban az európai uniós gyakorlattal és szabályokkal. Ez a javaslat, amely most önök előtt van, elsősorban alkotmányos kötelezettség indokával k erült most elénk; az Alkotmánybíróság határozata '99. február 28ai hatállyal ugyanis megsemmisítette a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény bizonyos rendelkezéseit. A joghézag elkerülése érdekében az ezt követő napon tehát mindenképpen szükség es a javaslat tervezet alkotmányellenességet orvosló részeinek életbe léptetése. Ez indokolja a javaslat sürgős tárgyalását is. Szeretném ugyanakkor felhívni a figyelmet arra is, hogy ez a javaslat, bár alkotmányos kötelezettség indokolta, egyben előkészít ő lépése is annak az átfogó felülvizsgálatnak, melynek megkezdésére a minisztérium nemrég bizottságot hozott létre, s az ebben való részvételre meghívta mind a munkáltatók, mind a munkavállalók képviselőit. Úgy ítéltük meg, hogy az alkotmányos kötelezettsé gen túlmenően, ehhez kapcsolódva, szükséges és értelmes néhány olyan rendelkezés módosítása is, melyek alkalmazása során egyrészt jogszabályszerkesztési hibák, másrészt - visszaélésre alkalmat adó tartalmuk miatt - számos gyakorlati probléma merült fel. T isztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság határozata alkotmányellenesnek minősítette a munka törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény azon rendelkezéseit, melyek a munkáltató jogellenes intézkedése és ilyen indítványa esetén a bír óság számára kötelezővé tették a munkavállaló eredeti munkakörbe való visszahelyezésének mellőzését. A javasolt módosítás lehetővé teszi a bíróság számára a mérlegelést mind a visszahelyezés mellőzése, mind az ehhez kapcsolódó következmények terén. A bírós ág a mérlegeléskor figyelembe veszi többek között az adott munkavállaló szakmai képzettségét, az általa betöltött munkakört, az életkorát, a régió munkaerőpiaci helyzetét, a munkáltatói jogsértés súlyát. A jövő évtől kezdve jelentősen módosul polgári perr endtartás munkaügyi perekre vonatkozó része is. A perrendtartás bevezeti a bíróság előtti tárgyalást megelőzően lefolytatandó egyeztetést. Mivel a munka törvénykönyvében jelenleg is van utalás a kötelező egyeztetésre, ezért úgy ítéltük meg, hogy a pert meg előző egyeztetési kötelezettség fenntartása az egyeztetés megkettőzéséhez vezetne. A cél természetesen az, hogy ha lehet, kerüljük el a bírósági eljárásokat. Tehát az egyeztetés értelmes és hasznos intézmény lehet; de hogy megkettőzzük, és ilyen értelemben feleslegesen elhúzzuk a bírósághoz fordulás időszakát, ez viszont nem célszerű. Ezért a javaslat, erre tekintettel, javasolja hatályon kívül helyezni a kereset beindítását megelőző kötelező egyeztetést. A javaslat sarkalatos pontja a felmondási védelemre vonatkozó szabályok átalakítása. Szeretném a figyelmüket felhívni arra, hogy a tervezett szabályozás a hatályoshoz képest szigorúbban mondja ki, hogy a felmondási védelem időtartama alatt a felmondás nem közölhető a munkavállalóval. Jó ezt kihangsúlyozni, hisz elég sok és egymásnak ellentmondó híradás látott napvilágot az elmúlt időszakban, tehát a szabály a jelenleg létezőnél szigorúbb lesz. Ezt a rendelkezést egészíti ki a javaslat azzal, hogy a hosszabb tartamú távollétet követő munkába állás esetén csak meghatározott idő eltelte után teszi lehetővé a felmondási idő megkezdését. A törvényjavaslat viszont megváltoztatja az eddig visszaélésekre alkalmat adó szabályt, mely lehetővé tette, hogy abban az esetben, ha a felmondás közlésének és a felmondási idő k ezdetének a napja nem esett egybe, a közbeeső időben a munkavállaló táppénzre meneküléssel - valamennyien ismerjük ezt a gyakorlatot - meghiúsíthassa a vele szembeni - egyébként jogszerű - felmondást. Ennek megfelelően tehát a felmondás közlését követően b ekövetkezett olyan körülmények, például keresőképtelen betegség, melyek egyébként a felmondási védelmet megalapozzák, nem vezethetnek a már közölt felmondás jogellenességéhez. Tehát minden ellenkező híreszteléssel szemben a szabály szigorúbb, ha úgy tetszi k, nagyobb védelmet ad a munkavállalónak, viszont egyértelműbb, tisztább
