Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 23 (57. szám) - Dr. Pető Iván (SZDSZ) - a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez - "Pályázat és áfamentes Nemzeti Színház" címmel - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VÁRHEGYI ATTILA, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára:
1293 DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Schwajda György miniszteri biztos igyekezetét, hogy minden szabályt félretéve gyorsítsa a Nemzeti Színház építkezését, meg érti az ember. Ő azt az útmutatást kapta, hogy 2002re legyen színház, akadály nem számít, sőt - de ez csak mellékes körülmény - sokan emlegetik a miniszterelnök úr szűkebb körben hangoztatott kijelentését, hogy a Fidesz 2002es kampányát a városligeti Nem zeti Színháznál kívánja indítani. Torgyán miniszter pedig éppen itt a parlamentben mondta néhány héttel ezelőtt, nyilván hasonló szándékkal, hogy ott lesz 2002. március 15én a színház megnyitásán. Ismert, hogy a gyorsítást a színház biztosa első lépésben az építési tervek pályázatot kiiktató megrendelésével kívánja elérni. Ezzel formálisan az a probléma, hogy jelenleg törvény írja elő: kötelező ilyen esetekben a pályázat kiírása. Valójában azonban az a gond, hogy a pályázat éppen azért szükséges ilyen eset ekben, mert a nyilvános kiírással és bírálattal biztosítható, hogy a jelentősebb építmények az adófizetők pénzéből ne magánízlésnek, hanem szakmailag kiforrott követelményeknek feleljenek meg. Az új színházat közhasznú társasági szervezetben építenék, mond ván: így visszaigényelhető az áfa. Mivel az áfavisszatérítés forrása ugyanúgy az adófizetők pénze, mint a költségvetés, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy közel 25 százalékkal eleve többe kerülne a leendő színház, mint amit arra névleg fordítani kívánnak. Ha ehhez hozzátesszük az Erzsébet téri eddigi kiadásokat, ennek nyomai eltüntetésére fordított költségeket és az egyéb, ma még nem is látható járulékos kiadásokat, kitűnik, hogy az új színház nem lehet olcsóbb, mint a korában tervezett, viszont határidős elkészítése a jelek szerint csak törvénysértéssel képzelhető el. Kérdezem az elmondottak alapján: mi indokolja azt, hogy pályázat nélkül kívánják megbízni a leendő Nemzeti Színház tervezőjét? Az, hogy a kormány álláspontja szerint nincs olyan törvényi előí rás, miszerint pályázatra van szükség, vagy az, hogy sürgős az ügy? Mi a különbség a költségvetés szempontjából a közhasznú társaság és az egyéb szervezeti formák között? Ha csak az, hogy a közhasznú társaság visszaigényelheti az áfát, felmerül: kitől? Nem pusztán számszaki trükke áfa nélkül számolni a leendő színház építési költségeit? Válaszát előre is köszönöm. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Az interpellációra Várhegyi Attila államtitkár úr válaszol. Tessék! VÁ RHEGYI ATTILA , a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném cáfolni, hogy bármilyen körben elhangzott volna a miniszterelnök úr szájából, hogy a Fidesz választási k ampányát egyetlen állami beruházáshoz kívánja kötni. A Fidesz célja ugyanis az, hogy négyéves tevékenysége alapján nyerje el a választók bizalmát. Ezek után az önök kérdéseire hadd válaszoljak. A kormánybiztos úr az új Nemzeti Színház tervezése során nem k íván pályázat nélkül egyetlen olyan tervezői megbízást sem adni, amelyre jogszabály pályáztatási kötelezettséget ír elő. Mindössze arról van szó, hogy a hatályos jogszabályok adta keretek között, azok előírásait megtartva, olyan részletességgel készíti elő az új Nemzeti Színház építési munkáit, ahogy ez egy ilyen jelentőségű állami beruházás esetében elvárható és indokolt. Ez nem az álmodozások kora, hanem a megvalósításé. Az előkészítés hiánya vezethetett oda, hogy az Erzsébet téri beruházás összege az els ő kormányhatározathoz képest milliárdokkal megnőtt. Az ötletszerűség pedig nem fér össze véleményünk szerint egy ilyen mértékű és jelentőségű beruházás lebonyolításával. Ezért az új Nemzeti Színház megvalósításának jelenlegi szakaszában a kormánybiztos úr a kellő gondosságot tanúsítva a 16/1998as KTMrendelet 1. § (4) bekezdése alapján - mint a tervezés kezdeményezője - egyidejűleg több tervezőtől, külön tervezői szerződés alapján tervjavaslatokat kér, pontosan tudva, hogy mit és mennyiért akar. E lépéséve l a kormánybiztos úr a költségvetés
