Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 22 (56. szám) - Franco Danieli, az olasz képviselőház külügyi bizottsága delegációjának vezetője és kísérete köszöntése - A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
1172 dolgot rögzít, ami más törvényekben rögzítve van. Lehetett volna egyszerűen utalni rá, hogy azok mellett, azok betartásával. Mint ahogy bizottsági előadóként is elmondtam, ez azt sugallja számomra, mintha a tervezet benyújtóinak nem lenne tudomása arról, hogy valójában mi az, ami már megvan akár az önkormányzatokban, akár az ipari üzemek ben. Itt egy mondattal hadd térjek ki arra - sajnálom, hogy Kiss Andor képviselő úr nincs a teremben , hogy a gazdasági bizottságban is arról volt szó, ha valaha valahol egy munkahelyen megsértenek jogszabályokat, érvényben levő rendeleteket, azt nem egy újabb törvénnyel kell elrendezni, vagy akkor az új törvénynek összesen egy mondatosnak kellene lenni, hogy igen, Magyarországon be kell tartani a törvényeket. Itt pedig nem erről van szó, hanem valójában tényleg a három törvényből számos párhuzamosságot ho znak egymás mellé. (16.50) Megítélésem szerint - ahogy ezt elmondta Gémesi képviselőtársam - bizony a polgármesterek vagy a megyei közgyűlési elnökök dolgait még konkrétabban kellene rögzíteni. Ebből két dolgot emelek ki. Bizony, ha egy katasztrófaveszély van, helyzet van, akkor szörnyű az, amikor polgármesterek egymással rivalizálnak, hogy éppen ki a felelős és ki mit fog lépni. Tehát ezt a törvényben mindenképpen rendezni kellene, különös tekintettel arra, hogy nem biztos, hogy egyegy katasztrófaveszély mindig megáll egy megyehatárnál. Tehát a több települést fenyegető veszélyek esetében egyértelmű, hogy a megyei közgyűlés elnöke a felelős - de mi van akkor, ha két megyét is érint a katasztrófa? A kérdés az, hogy a szervezet, amit elég elnagyoltan, de le ír a törvényjavaslat, hogyan fog működni. Tisztelettel javaslom a képviselőtársaimnak, nézzék meg, nem akarom megismételni az előttem már elmondott gondolatokat, de ha valaki veszi a fáradságot és lerajzolja egy diagrammba, mit jelent az országos katasztró favédelmi főigazgatóság, az alatta lévő igazgatóságok, kirendeltségek és mellette az egyes ágazati minisztériumok munkabizottságai - ezek nem találkoznak egymással; miközben a belügyminiszter úr alá rendelt főigazgatónak koordinálási joga van a törvényjava slat szerint. Azt hiszem, ezt minden körülmények között egyértelműen rendezni kellene, és bátorkodom megjegyezni: lehet, hogy a gazdasági miniszter urat talán nem kellett volna ennyire kihagyni ebből a törvényjavaslatból, lehet, hogy a gazdasági tárcánál m ég találni olyan munkatársakat, akik tudják, hogy a régen gazdaságmozgósítás címen szereplő tervek ma hogyan élnek tovább és milyen formában működnek. Különösebben nem akarom ragozni, de még egyszer szeretném felhívni a miniszter úr figyelmé t arra, hogy rettentően hiányzik a 2. §ból az ÁNTSZ szerepeltetése. Nem akarom tovább ragozni ezt a szervezeti dolgot, nagyon sokan elmondták már, egyszerűen csak aggályom van azzal kapcsolatban, hogy módosító indítványokkal képesek leszünke úgy összelán colni ezeket a szervezeteket a maguk bonyolultságában, hogy majd alkalmasak legyenek a működésre. A költségek viseléséről: amíg akár a polgári védelmi, akár a tűz elleni védekezésről szóló törvényben konkrétan rögzítve van, ki, hogyan és meddig tartozik vi selni a költségeket, addig itt rendkívül pongyola a megfogalmazás. Azt hiszem, azoknak, akik közreműködnek - a törvény erejénél fogva - a költségek meghatározásában is mindenképpen részt kellene venniük. A IV. fejezettel kapcsolatban szeretném felidézni - mert azért itt mégiscsak baleseti veszélyről, forrásról és csak végső esetben van katasztrófáról szó , hogy az előttem szóló képviselők többször felhozták a gázkitörés ügyét. Én azt hiszem, hogy ennek a fordítottja az igaz, és ékes példája, hogy ilyen ese tben igenis a gazdálkodó szervezet szakértelmére, felkészült munkavállalóira van szükség, és jól elhatárolva kell meghatározni azt, melyik az a pont, amelyen túl a védelmi bizottság és a védelmi bizottság alá rendelt szervezetek kötelesek működni. A kételk edőknek szeretném elmondani, hogy amit mondok, a polgári védelmi törvény 13. §ában tételesen fel van sorolva, azaz hogy mely mértékig kötelezett a munkáltató gondoskodni tagjainak a felkészítéséről, a műszakitechnikai
