Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 22 (56. szám) - Franco Danieli, az olasz képviselőház külügyi bizottsága delegációjának vezetője és kísérete köszöntése - A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - POZSGAI BALÁZS (MSZP):
1173 eszközök biztosításáról, sőt az alka lmazottak védelmére megfelelő létesítményekről és védőeszközökről. Annyit szeretnék még elmondani, megint csak Kiss Andorra hivatkozva: én még azt is el tudnám képzelni, hogy ebben a törvényben megfogalmazzuk azt, hogy amikor a munkavállaló belép az adott munkahelyre, tehát munkát vállal, akkor a veszélyekre hívják fel a figyelmét, és azt írásos anyagban tudja megtekinteni, de erről itt nem esett szó. Még továbbmegyek: ugyancsak a polgári védelemről szóló törvény 19. §a azt is elmondja, hogy ki jelöli ki a zokat a szakembereket, akik kapcsán később majd a polgármester a munkája során dönthet, mely szervezetben kell őket alkalmazni. Ezzel szemben szeretném elmondani, hogy ebben a törvényben a 40. § olyan pongyolán fogalmaz, hogy nincs meg, ki és kinek a részé re, egyszerűen csak az van, hogy védőeszközöket, védőfelszereléseket és anyagokat kell biztosítani. Tehát amikor költségekről beszélünk - és megint csak Kiss Andorra hivatkozom , itt nem a multinacionális cégekről van szó! Ajánlom a figyelmébe, olvassa e l a gazdasági bizottság jegyzőkönyvét, ott ugyanis arról volt szó, hogy igenis, a 102050 fős kisüzemekre is vonatkozni fog ez a törvény, nekik is tudniuk kell ennek keretei között dolgozni. Még egy dolgot szeretnék elmondani, ami már tényleg paródiába il lik. Jelen törvényjavaslat próbariadóról szóló 39. §a azt mondja, hogy a hatóságokat jegyzőkönyvvel kell tájékoztatni. Tessék belegondolni: hát nem az lenne a fontos, hogy egy próbariadónál ott legyen a hatóság, és ott, helyben győződjön meg arról, hogy v ane zavar az adott gazdálkodó szervezetben? Itt jön megint, hogy tálcán kínáljuk a lehetőséget, hogy ne nyújtsa be - hát hogyan csinálna saját magára nézve egy olyan jegyzőkönyvet, amely szerint valamilyen formában esetleg nem felel meg a követelményeknek ?! Az üzleti titok kérdése. Azt gondolom, hogy ha a gazdasági társaságokról szóló törvény erről rendelkezik, akkor nagyon furcsa lenne, ha ebben a törvényben azt mondanánk: a hatóság megengedheti. Hiszem, hogy ebben lényeges változtatást kell tenni. Befeje zésül csupán egy gondolatot! Ha már belekerült a törvénybe ez a IV. számú fejezet, amely külön is megérne egy hosszú beszélgetést, tessék belegondolni: a 20/98as BMrendelet alapján a polgári védelmi szervezetek most készítik a védelmi terveket, egyebeket . Ennek a törvényjavaslatnak a 3538. §ára három év türelmi idő van - ott elkészítenek valami mást! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Egyszerűen nevetség tárgyává tesszük a kettőt! Én tehát azt gondolom - és ez az utolsó mo ndatom, köszönöm, elnök asszony , adjunk olyan felmentést az ipari üzemek számára, és mindegy, hogy az kicsi vagy nagy, amely lehetővé teszi, hogy az európai uniós csatlakozásunkkor is működjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ s oraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Ugyancsak írásban jelentkezett Pozsgai Balázs képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy az elfogadott ajánlás értelmében a hozzászólások időtar tama a vezérszónoki hozzászólások 15 perces időkeretét nem haladhatja meg. Képviselő úr, öné a szó. POZSGAI BALÁZS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Úgy gondolom, talán az ellenzéki hozzászólók nagy száma is azt jelzi önöknek, hogy az ellenzéki oldalt mélyen érinti e törvényjavaslat, és valóban azt szeretnénk, ha ebből végezetül egy használható és működőképes törvény kerülne ki. Tisztelt Ház! Az utóbbi időben a szakmai körök és a közvélemény is egyre többet foglalkozik a katasztrófaveszéllyel, fokozottabban érdeklődik a katasztrófák hatásai és elhárításuk lehetőségei iránt. Bár a katasztrófák csapásait ősidők óta szenvedte az emberiség, tudományos igényű elemzések, felmérések csak a múlt század végén indultak meg. A kata sztrófavédelem igazi lehetőségei csak
