Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 22 (56. szám) - Franco Danieli, az olasz képviselőház külügyi bizottsága delegációjának vezetője és kísérete köszöntése - A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
1171 tényleg rendkívül nehéz helyzetben van akkor, amikor a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényjavaslat vitájában vesz részt. Hónapok óta, lassan lehet mondani, hogy fél év óta több különböző eredőtől származó természeti katasztrófaveszély van, tehát a társadalom részéről, az emberek részéről egyre határozottabb igény foga lmazódik meg egy ilyen törvény, kerettörvény elfogadásának irányában. A címben megfogalmazott céllal messzemenően egyet lehet, sőt egyet kell érteni. De mint annyi más esetben, itt is a részletekkel, az egyes paragrafusokkal, az egyes bekezdésekkel van gon d. Ebben a törvényjavaslatban két egymástól lényegesen eltérő veszélyforrást próbál meg együtt kezelni a törvény benyújtója: a természeti katasztrófák esetét, az ipari balesetek, veszélyek és végső esetben katasztrófák esetét; és harmadikként kísérletet te sz arra, hogy az Európai Unióval folyamatban levő jogharmonizációs kérdésekben is előrelépjünk. Sajnos ez a törvényjavaslat számos ponton nem felel meg az általunk támasztott várakozásnak. Nagyon erősen vélelmezhető, hogy ez nem más, mint a kormánypártok m édiastratégiájával összefüggő dolog. A kormány benyújtott egy nagyon hangzatos nevű törvényjavaslatot, amely alkalmas arra, hogy kipipáljanak a Fidesz választási programjából egy újabb pontot. De a valóságban, a gyakorlatban ez a törvényjavaslat feltételez hetően nem működik, és a meglevő törvényekkel nem harmonizál. Mielőtt a részletekre áttérnék, szeretném hangsúlyozni azt, amit már több képviselőtársam megtett, hogy egy ilyen fontos törvénynél valóban nem volt megkerülhető az, hogy a szakmával mélyreható és részletes elemzést és együttgondolkodást valósítsanak meg, még odáig is elmegyek: lehet, hogy ez meghiúsítja ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását. Fontos lenne ez a törvény - ha jó törvényjavaslat lenne - annak érdekében, hogy a kormányt a törvény erejénél fogva egyértelmű cselekvésre kötelezze a katasztrófaveszély elhárításában, illetve a katasztrófák okozta károk elhárításában. Az első nagyon fontos kérdés: nagyon furcsán közelíti meg a törvényjavaslat magát a "katasztrófa" kifejezést és annak tar talmát. Az igénybe vehető elhárító erők oldaláról akarja ezt definiálni; kísérletet sem tesz arra, hogy ezt a veszély oldaláról közelítse meg, holott erre azért a polgári védelmi törvényben már van példa. Ez a megoldás óriási veszélyt jelent mind a két old alról. Rossz rágondolni, mi van akkor, ha az adott helyzetben a döntési pozícióban levő netán azért nem alkalmaz nagyobb erőt, mert az az erő esetleg már tényleg katasztrófa sújtotta területet helyez előtérbe. De ugyanúgy komikus a másik dolog, amikor vala ki más rovására próbál meg nagyobb erőt alkalmazni, és ezzel bizonyítja, hogy ekkora erő igénybevételénél az ő körzetében bizony már katasztrófaveszély és katasztrófahelyzet volt. Azt hiszem, kísérletet kellene tenni - ha már a Ház asztalán van a törvényja vaslat - annak konkrét megfogalmazására, hogy mi a veszély, és ezen belül - úgy, ahogy ez a polgári védelmi törvényben van - különböző fokozatokat is felépíteni. Mert erre rá lehetne építeni - úgy, ahogy már többen elmondták képviselőtársaim közül - az alu lról fölfelé építkező szervezetet, lehetne tudni, hogy mikor köteles valaki a feladatot átadni, és nem kamikaze módjára, egyedül megpróbálja megoldani a feladatot, és ezzel még nagyobb veszélyhelyzetet teremt. Amikor a katasztrófák elleni védekezés irányít ásáról beszélünk, meggyőződésem, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a honvédelemről szóló '93. évi CX. törvényt, a polgári védelemről szóló '96. évi XXXVII. törvényt, a tűzvédelemről szóló '96. évi XXXI. törvényt sem. Ahogy már mondtam, a polgári védelm i törvény egyrészt kísérletet tesz arra, hogy meghatározza, mi a katasztrófa, és ennek számos alpontját teszi még a definíció mögé, hogy egyértelmű legyen. Az idézett három törvény katasztrófaveszély vagy akár ipari baleset esetére nagyon konkrét kötelezet tségeket állapít meg az állami szervek, az önkormányzatok, a magánszemélyek és a gazdálkodó szervezetek számára is. Ezért van az a gond, hogy ez a törvény számos párhuzamos
