Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 22 (56. szám) - Franco Danieli, az olasz képviselőház külügyi bizottsága delegációjának vezetője és kísérete köszöntése - A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényjavaslat általános vitája - KISS ANDOR, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1169 Szintén nem foglalkozik a javaslat a kormány feladatai között egy nagyon fontos dologgal, a határon átnyúló katasztrófákkal. Sajnos az elmúlt években ilyenre is volt példa, a tiszai árvíz is példa erre a határon átnyúló katasztrófára. Mi a teendő olyankor, amikor nem belül keletkezik a katasztrófa, hanem országhatárainkon kívül, és ennek következtében kell valamilyen rendkívüli helyzetet elrend elni Magyarországon? A törvényjavaslat szerint létrehozott kormányzati koordinációs bizottságot mint legfelső irányító szervezetet elvként helyesnek tartjuk. Miért? A mostani rendkívüli helyzet is azt bizonyítja, hogy a kormánynak rendkívüli intézkedésként mindig valamelyik minisztert vagy államtitkárt kellett nagy hirtelenjében kormánybiztosnak kijelölni. Azzal, hogy lesz egy állandó kormányzati koordinációs bizottság, azt hiszem, elkerülhető ez az ad hoc jellegű állandó kinevezgetés, hogy mikor ki legyen éppen a védelmi bizottság elnöke vagy a kormánybiztos. A törvényjavaslat szerint szervezett védelmi tagozódás megfelel a jelenlegi közigazgatási tagozódásnak, felépítésnek, tehát van egy központi, országos, megyei szerv, és gyakorlatilag így jutunk el a te lepülési védelmi bizottságokhoz. A kérdés az, hogy mi lesz a tervezett új területi átalakítások esetén. A kormány terveiben szerepel bizonyos régióknak a kialakítása, és ezek a régiók túlnyúlhatnak egyegy megyehatáron. Akkor hogyan oldja meg a kormány eze ket a védelmi bizottságokat? Esetleg el kellene gondolkozni azon is, hogy nem területi elv szerint kell szervezni ezeket a védelmi bizottságokat, hanem katasztrófatípusonként, tehát árvízre, egyéb katasztrófákra, valamilyen természeti katasztrófára, tűzkár ra. A törvényjavaslat nagyon pontosan rendezi a polgármesterek feladatait a katasztrófavédelemmel kapcsolatban. Szerettük volna - és azt hiszem, ezt a többi párt képviselője is említette - látni azt, hogy hogyan teremti meg a kormány ennek anyagi hátterét. Ezek a feladatok az önkormányzatokra, a polgármesteri hivatalokra többletterheket rónak, amelyeknek a fedezetét nyilván meg kellene teremteni. A kormány feladatai közül a belügyminiszter kapta a legtöbbet, így érthető, hogy a feladatokkal egy teljesen kül ön fejezet foglalkozik. Itt találjuk a törvényjavaslat legtöbbet vitatott pontját, a polgári védelem és a tűzoltóság összevonását. A Magyar Igazság és Élet Pártja arra az álláspontra jutott, hogy ha a kormány szeretné összevonni a polgári védelmet és a tűz oltóságot, tegye. Meglátjuk, hogyan fog működni ez a két összevont szervezet, melyiknek az infrastruktúráját tudják majd felhasználni, melyiknek a személyi állományát fogják felhasználni. Reméljük, a párhuzam megszüntetése az ország javát fogja szolgálni. A törvényjavaslat részlegesen taglalja a BM országos katasztrófavédelmi főigazgatósága és vezetője kötelezettségeit, ami leképezése a kormány és a katasztrófavédelmi bizottságok feladatainak. Tehát véleményünk szerint egy újabb párhuzamos irányítási szint jelenik meg e törvényjavaslatban. Kérdés, hogy szükségese ez a párhuzamosság. Talán az indokolja ezt a kettősséget, hogy ez a bizonyos védelmi bizottság csak kimondottan katasztrófák esetén illetékes működni, a főigazgatóság pedig egy állandó szerv, amely nek mindig vannak feladatai, néha még hatóságiak is. A törvényjavaslat következő fejezete gyönyörű szép címet kapott: "A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályai". Itt mi is azon a véleményen vagyunk, amit az előttem szó lók közül nagyon sokan kifejtettek, hogy a törvényjavaslat ezen része nem igazán illik társbérletbe a katasztrófavédelemmel, bár az igaz, hogy a veszélyes anyagok vagy a veszélyes üzemekben történt balesetek súlyos katasztrófákat okozhatnak. A törvé nyjavaslat ezen része is részletes és pontos szabályozásokat, követelményrendszert tartalmaz. De ezek a szabályozások és követelményrendszerek csak akkor működnek, akkor érnek valamit, ha betartják őket, illetve folyamatosan karbantartják, a dokumentációka t időnként ellenőrzik, a védekezési terveket folyamatosan átdolgozzák.
