Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 22 (56. szám) - Franco Danieli, az olasz képviselőház külügyi bizottsága delegációjának vezetője és kísérete köszöntése - A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényjavaslat általános vitája - KISS ANDOR, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1168 Megadom a szót Kiss Andornak, a MIÉPképviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselő úrnak. KISS ANDOR , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Éppen távozóban lévő tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyalt T/855. számú törvényjavaslatról az előttem szólók, bizottsági előadók, illetve az öt vezérszónok szinte már mindent elmondott, szegrőlvégről kivesézték az első ponttól az utolsó pontig, de remélem, ennek ellenére még én is tudok egykét újdonsággal szolgálni. A törvényjavaslat mostani benyújtását nem indokolnám azzal, hogy azért került ez most a tisztelt Ház elé, mert éppen most ár- és belvíz fenyegeti országunk keleti részét. Azt hiszem, hogy a részünkre kiadott anyagban már elég régen szerepelt ez a bizonyos katasztrófavédelmi törvény, és talán e gy szerencsés vagy szerencsétlen véletlen az, hogy pontosan egybeesik a törvény tárgyalása ezzel a bizonyos ár- és belvízhelyzettel. Miért szerencsés ez talán? Azért, mert a törvényalkotók még most, a tárgyalás fázisában kicsit megvizsgálhatják, hogy hogya n is működne ez a törvény akkor, ha már élne ebben a mostani rendkívüli helyzetben. Szerencsétlen dolog azért, mert szinte mindannyiunknak meg kellett emlékezni erről a jelenlegi katasztrófahelyzetről, ami a Tiszántúlon, illetve a Tisza mellett található. Magáról a törvényjavaslatról: mindenki elmondta, és mi is azt tartjuk, hogy erre a törvényjavaslatra mindenképpen szüksége van Magyarországnak. Én a magam részéről nagyon fontosnak tartom azt, hogy ez a törvényjavaslat egy kicsit piramisszerűen összefogja azt a soksok törvényjavaslatot, jogszabályt, amely a katasztrófavédelemmel és a katasztrófaelhárítással foglalkozik, és a csúcsára áll. Van külön polgári védelmi törvény, tűzoltóságról szóló törvény, honvédelmi törvény, amelyek szintén foglalkoznak bizony os mértékig a katasztrófaelhárítással. Ennek a törvénynek a piramis csúcsára kell helyezkednie, és útmutatást kell adnia e bizonyos szervek működésére. Ha konkrétan végigolvassuk a törvényjavaslatot, a fogalommeghatározások után kerül sor a törvény érvénye sségi körének tárgyalására. A törvény e vonatkozásban nem vonatkozik az atomenergiáról szóló törvény ionizáló sugárzás hatása elleni védelmére, veszélyes anyagok közúti, vasúti és vízi szállítására, ideiglenes tárolására, veszélyes anyagok vezetékes szállí tására, feltárást folytató mélyművelésű és külszíni bányákra és a hulladéklerakókra. (16.30) Amikor ezt a törvényben elolvastam, rögtön hátralapoztam az indokoláshoz, hátha találok valamit, hogy a törvény miért nem foglalkozik ezekkel az igen lényeges kata sztrófaveszélyforrások témakörével. Sajnos az indoklásban erre vonatkozó utalást nem találtam. Megfontolandónak tartom az előterjesztő számára, hogy akár módosító indítványokkal valahogy ezt a 4es, 5ös témakört is be kell vonni a katasztrófavédelem téma körébe, bár tudom, hogy bizonyos melléktörvények, tehát nem e témakörhöz tartozó törvények foglalkoznak ezekkel a területekkel. A törvényjavaslat a következőkben pontosan meghatározza a kormány feladatait katasztrófa esetén. Hiányolom ebből a meghatározáss orból az ellenőrzési feladatköröket, illetve a felelősség kérdését. A kormány gyakorlatilag egy rendeletben egyetlenegy szóval kihirdetheti a rendkívüli állapotot a katasztrófa súlyosságának megfelelően, és gyakorlatilag csak beszámolási kötelezettséggel t artozik a Magyar Országgyűlésnek. Ez tulajdonképpen érthető is egy katasztrófa során, hogy azonnal és hirtelen ki kell hirdetni a rendkívüli állapotot, de a törvény nem tartalmaz határidőt a beszámolási kötelezettségre, hogy mennyi időn belül kell az Orszá ggyűlésnek beszámolni - egy év múlva, két év múlva, öt év múlva vagy akár egykét óra vagy nap múlva? A 15 napos parlamenti hosszabbítás határidejét én egy kicsit túlzottnak tartom. Egy ilyen katasztrófa esetén, szükségállapot esetén nyilván előbb össze le het hívni az Országgyűlést, és esetleg felhatalmazást adatni a kormánynak a rendkívüli állapot meghosszabbítására.
