Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 22 (56. szám) - Döntés napirendi ajánlás módosítására benyújtott indítványról - Az ülés napirendjének elfogadása - A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BALOGH LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1157 területi szerveknél, a megyékben a polgári védelem és a tűzoltóság megyei szintű szervezetei kerülnek összevonásra mint megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok. A Budapesti Polgári Védelmi Parancsnokság pedig a központ mellé alárendelten működik. Így tehát, bár az országos és megyei szerve k összevonásra kerülnek, a helyiek önállóak tudnak maradni. Így érvényesül az az elkülönülés, hogy a polgári védelem állami, míg a helyi tűzoltóság önkormányzati feladat. Külön részben tárgyalja a törvény a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályait. Ennek a területnek az átfogó szabályozása - azt hiszem, elég visszagondolni Bhopalra vagy Sevesóra - mindenképpen indokolt. Magyarországon is körülbelül 4050 olyan létesítmény van, amelyre tekintettel és figyelemmel kell lenn i. A tervezet a veszélyes létesítményekkel kapcsolatban az építési engedélyezés, a használatbavételi engedélyezés szabályait, a bejelentési kötelezettségeket, a felkészülési terveket, a biztonsági elemzést, jelentést, az értesítési kötelezettségeket a polg ármester irányába, a hatósági koordináció lehetőségét tartalmazza. Nagyon fontos elem az, hogy a lakosság véleményt nyilváníthat az új létesítményekről. Az üzemeltető ugyanis tájékoztatást köteles adni. Ugyanakkor rendkívül kiemelendő: a működési engedélye k visszavonhatók, a tevékenység felfüggeszthető akkor, ha a biztonságos üzemeltetés feltételei hiányoznak. Kényszerintézkedések is foganatosíthatók ebben az esetben. Az üzemeltető biztonságtechnikai rendszereket, kiképzési, szervezési és intézkedési tervek et köteles készíteni, megvalósítani. Tisztelt Képviselőtársak! Aki ilyen létesítmények közelében él, ilyen létesítmények esetleg az udvar végéből láthatók, ahol lakik, az át tudja érezni mindezen dolgok felelősségét, mindezen dolgok jelentőségét. Meggyőződ ésem, hogy nekünk, a törvények alkotóinak ilyen esetben mindig a lehető legrosszabbra kell felkészülnünk, és a lehető legkörültekintőbben kell eljárnunk. Külön rész foglalkozik a védekezés költségeinek megtérítésével. Ezek terhét az állam viseli csakúgy, m int a kárenyhítést, amely a központi költségvetést terheli. Mindenképpen le kívánom szögezni azt, hogy az áttekinthető, világos jogszabályi környezet megteremtése egyúttal szervezeti érdek, azoknak az érdeke is, a lakosság mellett azoknak a szervezeteknek az érdeke is, amelyek ezen a területen dolgoznak. Meggyőződésem, hogy az operativitás, a felelősségi viszonyok, a hatás- és feladatkörök egyszerűsítése, tisztázása az az irány, amelybe a textus mutat. Ahhoz, hogy a központi államigazgatás, a hozzá kapcsoló dó területi, megyei szervek határozottan, gyorsan tudjanak fellépni katasztrófahelyzetben, amikor egy társadalom minden erejét meg kell hogy feszítse, ezek a szervezetek is rendelkezhessenek azokkal az erőforrásokkal, amelyek eddig nemritkán párhuzamosan é s szokás szerint, a jó szándékú segíteni akarás, az összefogás alapján álltak rendelkezésre és kerültek bevetésre, ahhoz, hogy mindez jogszabályi háttérre támaszkodva történhessen meg, szükséges az, hogy a terület rendezése ilyen formában megtörténjen. Ezé rt kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Balogh László úrnak, az MSZPképviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képv iselőnek. DR. BALOGH LÁSZLÓ , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Aktuálisabb időpontban nem is kerülhetett volna a tisztelt Ház elé a katasztrófavédelemről szóló törvénytervezet, mint most, hiszen az országot a közelmúltba n és ma is természeti csapások sújtják. Először az árvíz, aztán a töménytelen hó, utána a belvíz, és most ismét az árvíz keseríti az életünket. Akiket érintett vagy érint, ma is nyögik a következményeit. Lehet, hogy egy életre tönkrementek, vagy hathatós s egítség nélkül képtelenek lesznek talpra állni. Kell tehát a törvény, mert az az ország, amelyet hazaként emlegetünk, nem hagyhatja magára az elesetteit. Más okai is vannak persze annak, hogy e törvényt meg kell alkotni. Az elmúlt évszázadok,
