Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 22 (56. szám) - Döntés napirendi ajánlás módosítására benyújtott indítványról - Az ülés napirendjének elfogadása - A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1156 kiszolgáltatottságot, amely az évezredvég fejlett civilizációs szintje ellenére is fenyeget bennünket, fenyegeti a helyi közösségeket, az egyént, személyében és vagyonában egyaránt. Az elmúlt e gy év alatt több katasztrófahelyzet volt Magyarországon, azt lehet mondani, mint az egész évtizedben. Mindez felszínre hozta a társadalom szolidaritását az állandó hétköznapi problémák ellenére, és az önzetlenség, segítőkészség valamennyiünk számára emléke zetes példáira mutatott rá. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a terület régóta rendezésre szorul a jogbiztonság, a felelősségvállalás, egyáltalán a jogi rendezettség területén. Ezt a munkát és felelősséget vállalta fel a kormány akkor, amiko r a javaslat beterjesztése mellett foglalt állást. Tisztázni kell a tisztázandókat, hiszen - ahogy már említettem - az ágazati jogszabályok kikövezik a cselekvés útját, jó néhány szokás, ahogy én gyakran fogalmazok, szokásjog is megfigyelhető, a helyi közö sségek összefognak és ösztönösen érzik azt, kinek mi a feladata, de mindenképpen szükséges azt tisztázni, hogy felső szinteken, megyei szinteken, a területi és a helyi vonatkozásokban kik viselik a felelősséget. Egyébként már a korábbi időszakban is volt e zen a területen kodifikációs kísérlet; vélhetően anyagi és szervezeti konzekvenciák miatt nem került elfogadásra a törvény. Sajnálatos, hogy az előző kormánynak négy év kevés volt erre; azt hiszem, még egyszer ezt a luxust nem lehet megkockáztatni. Arra is fel szeretném hívni, tisztelt képviselőtársak, a figyelmet, hogy a katasztrófavédelem össznemzeti ügy, bárkit érinthet, mint ahogy most láthattuk, bármennyire is messzire lakunk a tényleges veszélyforrásoktól, hatásaiban az egész társadalomra nézve komoly következményekkel szembesülhetünk. Ugyanakkor a törvénytervezet, amely előttünk van, szakmai törvényt céloz meg, az ugyanis döntően szakmai kérdés, hogy a katasztrófák elleni védekezés szervezeteinek hatékonysága ne csökkenjen, hanem növekedjen, a párhuza mosok megszűnjenek, a döntéshozatal rendszere egyértelműbbé váljon; ugyanakkor közérdek a terület viszonyainak rendbe tétele, az irányítás, a hatáskörök tisztázása is. Arra is figyelemmel kell lennünk, hogy ezen a területen döntően múltbeli eseményekből ke ll jövőre vonatkozó következtetéseket levonni, döntéseket meghozni. A törvény elfogadása esetén szabályozza a védelem irányításának egységes rendjét. Meglévő jogszabályi szerkezetre épül, a jól működő ágazati szabályokat kevéssé érinti, így a polgári védel em, tűzvédelem, honvédelem területei döntően érintetlenek maradnak. (15.30) A működő rendszerekhez nem szükséges hozzányúlni. Fontos és tisztázandó, hogy a polgári védelem és a tűzoltóság működését felsőbb irányítási szinteken érinti. Meghatározza a kormán y feladatait, a szervezési, megelőzési, katasztrófák elleni védekezési területeken. A kormány rendelkezési körét, intézkedéseit veszélyhelyzet, katasztrófa esetén garanciális szabályokkal kiegészítve biztosítja, ugyanakkor növeli a kormányzati munka operat ivitását, hiszen kormányzati koordinációs bizottság, egy összehangoló, előkészítő szerv létesül, amelyben munkabizottságok is működnek az egyes területeken. A törvényjavaslat rögzíti a belügyminiszter, a miniszterek, az országos hatáskörű szervek feladatai t, ezzel is elősegítve azt, hogy a párhuzamosságok csökkenjenek. Fontos kiegészítő szabály a korábbiakhoz képest az, hogy leszögezi: a polgármester az adott terület felelőse, az adott közösség vezetője krízishelyzetben, ő irányítja, szervezi a felkészülést és a védekezést. Talán a legfontosabb új intézmény, amelyet külön ki kell emelni, az, hogy a javaslat megteremti a jogszabályi alapját az egységes központi katasztrófavédelmi szervezetnek, amely mindmáig hiányzott. Ez a belügyminiszter irányítása alatt a BM országos katasztrófavédelmi főigazgatóságaként működik, mintegy összefogja, koordinálja, irányítja a védekező munkát. A polgári védelem és a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága országos szinten kerül integrálásra, míg a
