Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 5 (55. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz):
1092 Mindenképpen uta lnom kell a közokirat, a magánokirat fogalmi körének a pontos elhatárolására. Igaz, hogy más törvény, a polgári perrendtartás ebben a kérdésben egyértelműen szabályoz, azonban úgy vélem, hogy a törvényjavaslatnak pontosítania kellene ezt a fogalmi kört, il letve a jogkereső polgárok számára tudatosítani kellene, hogy ez az elhatárolódás a gyakorlatban miként is valósul meg. Ugyancsak a korábban szóló kisgazdapárti képviselő véleményéhez kell ebben a kérdésben csatlakoznom, ugyanis a laikus közösség számára t ulajdonképpen nem észlelhető az a finomság, amely a magánokirat és a közokirat között megjelenik akkor, ha a közjegyző csupán a szerződésen lévő névaláírást hitelesíti, vagy pedig az okiratot közokirati formában ő maga készíti el. Nyilvánvaló a különbség, de úgy gondolom - csak a szakma számára , hogy az egyik esetben az okirat tartalmáért is felelősséget vállal a közjegyző, a másik esetben pedig csak az aláírás hitelességéért, de az a közjegyzői pecsét a társadalom széles körében azt a látszatot kelti - é s ez soha nem volt törvényhozói szándék , hogy bizony az így hitelesített névaláírással egyben a közjegyző az aláírás feletti részt is, tehát a szerződés tartalmát is hitelesíti. Ebben a kérdésben lehet, hogy nem a törvényjavaslat keretében kell külön ren delkezést hozni, de mindenféleképpen egyfajta igény és nagyon fontos igény ennek a különbségtételnek a tudatosítása. Még egy kérdést szeretnék említeni, amellyel kapcsolatosan utalhatnék Isépy Tamás képviselőtársam véleményére, aki nagyon finoman megfogalm azta, hogy a közjegyzői kar érdekképviselete nem harsányan és hangosan hirdeti meg a saját érdekei képviseletét. Ebben a törvényjavaslatban az a rendelkezés, amely a politika területét is szabaddá teszi a közjegyzők számára, tulajdonképpen ezt az igényt me gfogalmazza, hiszen a jövő parlamentjében már e törvényjavaslat elfogadása esetén közjegyzők is jelen lehetnek a parlamentben, és ilyen módon az érdekérvényesítés megtörténhet. (10.40) A kérdés már csak az, hogy egyáltalán összeférhetőe ezzel a közjegyzői tevékenység, ez a jogszolgáltatói tevékenység, amely a közhitelességénél fogva inkább a bírói munkához kötődik, mint az egyéb jogi segítségnyújtással kapcsolatos tevékenységekhez - tehát ez összeférhetetlen vagy összeférhető? Az az álláspontunk - és itt e gyet kell értenem a korábban hozzászólókkal , hogy nem engedhető meg a politikai szerepvállalás, a közjegyzői hivatás méltóságával ez nem fér össze. Ez, véleményem szerint, még akkor is, ha már törvényhelyen történik egyfajta módosításra tett javaslat, sz inte összecseng a törvény - az eredeti törvény számozását tekintve - 30. §ának ártatlan megváltoztatásával, hiszen nincs többről szó, mint hogy a közjegyző a mostani törvényjavaslat szerint nem hivatali irodájában fejti ki a közjegyzői tevékenységet, hane m hivatali helyiségében. Ennek az egyetlen szónak a megváltoztatását, indokoltságát és értelmét tulajdonképpen az ezt követő törvényi rendelkezések adják meg, amikor már több közjegyző együttműködésének új formáját javasolja megteremteni a javaslat, amikor a közjegyzői irodát más értelemben használja. A különbségtétel azonban nem lesz az első olvasatra nyilvánvaló, még esetleg a szakmában jártas olvasó számára sem, de többszöri tanulmányozása nyilvánvalóvá teszi: itt nem a munkavégzés egyfajta fizikai felté telének a másként való elnevezéséről, hanem bizony a közjegyzői tevékenység kifejtésének egy más szervezeti keretben történő megteremtéséről, egy új jogi minőségről van szó. És ebben a pillanatban a törvényjavaslatnak ez a rendelkezése ellentétbe kerül azz al az alapelvvel, miszerint - ezt a hatályos törvény is így szabályozza, és ezt változatlanul hagyja a törvényjavaslat is - a közjegyző személyesen köteles a munkavégzést, a hivatásának a gyakorlását kifejteni. Mindebből következik tehát, hogy a közjegyzői iroda létrehozása a közjegyzői hivatással kapcsolatos elvárásokkal alapvetően ellentétes, tehát ezt én támogatni nem tudom. Természetesen - illetve ez nem is annyira természetes - a közjegyzői iroda jogi személyiséggel való felruházásáról nem szól a törvé nyjavaslat, pedig akkor tiszta vizet kellene önteni a pohárba és ki kellene mondani azt: nem az irodát fogjuk ezentúl helyiségnek vagy helyiségcsoportnak nevezni, hanem egy jogi személyiséggel rendelkező, új szervezeti keret megteremtéséről van szó, ahol a közjegyző már nem személyesen végez munkát, ahol a közjegyzővel nem mint magánközjegyzővel
