Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 5 (55. szám) - A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének az ügyészség 1997. évi tevékenységéről szóló beszámolója és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész, a napirendi pont előadója:
1093 kerül a polgár közvetlenül jogviszonyba, hanem ez a jogviszony az irodával jön létre, és esetleg közben az iroda egy tagja az országgyűlési képviselői munkáját is e lláthatja. Én úgy gondolom, ezeknek a rendelkezéseknek az egybeolvasásából ez a törvényhozói szándék fellelhető, amivel mi nem értünk egyet. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem Hende Csaba államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Hende Csaba nemet int.) Az államtitkár úr nem kíván válaszolni. Az általános vitát a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében ma délután 14 órai hatállyal lezá rom. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének az ügyészség 1997. évi tevékenységéről szóló beszámolója és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Orszá ggyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének az ügyészség 1997. évi tevékenységéről szóló beszámolója és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája lezárásig . Az előterjesztéseket J/10. és H/830. sz ámokon kapták kézhez. Megadom a szót - és kérem, hogy jöjjön fel a pulpitusra - dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úrnak, a napirendi pont előadójának. (Dr. Györgyi Kálmán az elnöki emelvényre lép.) DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész, a napirendi pont előadó ja: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az 1990. évi szabad és demokratikus választások óta ma első ízben kerül sor a legfőbb ügyész beszámolójára az Országgyűlés plénuma előtt. Én ezt egy nevezetes napnak tekintem az ügyészi testület tagj aival együtt, örülök annak, hogy ez a beszámoló az Országgyűlés ülése elé került, és így lefolytatható az alkotmánynak megfelelő eljárás. Nem első alkalommal terjesztettem be a tisztelt Országgyűlésnek beszámolót az ügyészség tevékenységéről. Az 1990 júniu sában legfőbb ügyésszé történt megválasztásomat követően első ízben 1993ban nyújtottam be beszámolót az ügyészség hároméves működéséről, majd ezt követően évente terjesztettem be beszámolót. A Magyar Köztársaság alkotmánya szerint az országgyűlési beszámo ló lényeges eleme a legfőbb ügyész közjogi helyzete és az Országgyűléssel való kapcsolata; az alkotmány szerint a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, a legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről kötele s beszámolni. A legfőbb ügyész felelősségének lényeges eleme az is, hogy az Országgyűlés tagjai a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörébe tartozó minden ügyben. Az a körülmény, hogy az elmúlt esztendőkben előterjesztett besz ámolók nem kerülhettek az Országgyűlés plenáris ülése elé, nem jelentette azt, hogy ezek a beszámolók visszhangtalanul kerültek volna be az országgyűlési irományok közé, hiszen az Országgyűlés bizottságai megtárgyalták, az alkotmányügyi és az emberi jogi b izottság mindig, esetenként az önkormányzati, rendőrségi és belbiztonsági bizottság is, csak ezekben az esetekben a bizottsági tárgyalás egyben a beszámoló országgyűlési pályájának a végállomását is jelentette. Az idei alkalommal is megvitatta a legfőbb üg yész országgyűlési beszámolóját az alkotmányügyi és az emberi jogi bizottság, azonban ez alkalommal a bizottsági tárgyalás nem a végső stáció volt, hanem egy közbenső, az Országgyűlés teljes ülése előtt.
