Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 5 (55. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
1090 e gumiszabály alapján valakik eldöntsék a közjegyző sorsát: folytathatjae hiv atását, vagy sem. Az alkalmatlanság fogalmi körének e kiterjesztése veszélyezteti a közjegyzők függetlenségét, és nem ad eligazítást a közjegyzőtől elvárt, a közjegyző által követendő magatartási szabályokat illetően. Aggályosnak tartjuk továbbá - és ezt e lőttem ma már más is említette , hogy a tervezet szerint az Országos Közjegyzői Kamara kötelező jellegű iránymutatást adhat ki egyebek között a közjegyzők továbbképzéséről is. Magyarán ez azt jelenti, hogy aki valamilyen okból nem vesz részt ezen a tovább képzésen, mint az iránymutatás megszegője, fegyelmi vétséget követ el, s ezért fegyelmi úton felelősségre vonható. Vagyis a közjegyző egy ilyen továbbképzésről való távolmaradásával akár az állását is kockáztatja. Márpedig egyegy ilyen továbbképzés általá ban ötszámjegyű összegbe kerül, és a tervezetben semmiféle korlátozás nem található arra nézve, hogy egy évben hány ilyen továbbképzésre kerülhet sor a közjegyzők zsebének terhére. Ez már csak azért is érthetetlen, mert a bevezetőmben a közjegyzőkkel némil eg párhuzamba állított ügyvédi kamaránál is vannak továbbképzések, de az ügyvéd maga dönti el, hogy részt vesze azokon, vagy sem. Amíg a munkáját megfelelően végzi, addig a kamara ebbe nem szól bele. Úgy vélem, ez a helyes magatartás egy kamarától. Ráadás ul egy továbbképzés rettentően formális is lehet, és ha kötelező, úgy szinte bizonyosan az is lesz - akkor pedig minek? Esetleg a kamarának ez egy bevételi forrás, megtoldva még egy fenyítési, fegyelmezési lehetőséggel a kamara eszköztárát a közjegyzők fel ett? Nem tudjuk, hogy az előterjesztő vizsgáltae a közjegyzői díjak mértékének a kérdését, amikor ilyen bizonytalan mértékű, kötelező kiadásokat épített be a tervezetbe. További észrevételünk: veszít a humánumából a tervezet, amikor az eljárás alá vont kö zjegyző vétkessége olyan csekély fokú, hogy fegyelmi eljárás lefolytatása és fegyelmi büntetés kiszabása mellőzhető, de a tervezet a felmerült költségek ráterhelését most kötelezővé teszi. A jelenleg hatályos törvény csak lehetővé teszi az e költségek vise lésére kötelezést, de nem teszi azt kötelezővé, vagyis ma ilyen enyhe esetben, a méltánylást érdemlő körülmények fennforgásakor lehetőség van a mérlegelésre a költségek csökkentése, vagy esetleg elengedése végett. De ha a tervezet jelenlegi előírása kerül elfogadásra, ez a mérlegelési lehetőség megszűnik. Ez számunkra érthetetlen, hiszen a mostani jogszabály is lehetőséget ad a költségek megtéríttetésére, de teret enged a körülmények humánus mérlegelésének. Ennek megszüntetésével nem tudunk egyetérteni. Nem tudjuk továbbá mivel magyarázni, s az indoklás sem tér ki arra, miért lett a tervezetből kihagyva, hogy felfüggesztés esetén a másodfokú fegyelmi tanácsnak mennyi időn belül kell határoznia. A jelenleg hatályos törvény erre 8 napos határidőt állapít meg, ami teljesen érthető, hiszen nem célszerű valakit bizonytalan ideig a felfüggesztés állapotában tartani. (10.30) Hogy a tervezetben az előterjesztő komolyan gondolja, hogy ez a döntés akár igen hosszú ideig is várathat magára, mi sem bizonyítja jobban, min t az, hogy a tervezet erre az időre, vagyis a felfüggesztés idejére lehetővé teszi munkaviszony, szolgálati viszony vagy éppen vállalkozás fenntartását, ezeket pedig nyilvánvalóan nem érdemes pár napra létesíteni. Mindenképpen szükségesnek tartjuk tehát a másodfokú döntés meghozatalának végső időpontját egy ésszerű, rövid határidőben rögzíteni. Ami a közjegyzői levéltár létrehozását illeti, nem osztjuk az előterjesztő optimizmusát. Bár a javaslat indokolásában az áll, hogy ennek megvalósítása a bíróságoknál kisebb megtakarítást eredményez, de nem taglalja, hogy a másik oldalon ez mekkora kiadással jár. Itt most nemcsak és nem elsősorban egy új intézmény létrehozásának a költségeire gondolok - de természetesen arra is , hanem főként arra, hogy ez mennyire me gnehezíti, és mennyivel drágábbá teszi az ügyfelek számára a részükre szükséges iratokhoz való hozzájutást. Ráadásul keveredést is okoz, hiszen az 1992 előtt keletkezett iratok továbbra is a megyei, fővárosi bíróságok őrizetében maradnának, az ezt követően keletkezettek pedig a központi közjegyzői levéltárba kerülnének. Akinek tehát az ország bármely távoli pontján egy 1992 után keletkezett iratra lesz szüksége, az utazhat érte Budapestre, míg jelenleg ezt el tudja intézni a megyeszékhelyen.
