Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 5 (55. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
1089 jóval meghaladó bírák hirdetgettek - hirdettek, bocsánat a nyelvbotlásért, talán ez lapszus volt - ítéletet. Ezt kiküszöbölendő, azt javaslom - ilyen vonatkozású indítványt elő is fogok terjeszteni , hogy a 70. életév betöltésével az igazságügyminiszter ezt a közjegyzői szolgálati viszonyt szüntesse meg, tehát magyarul: hogy a 70. életévéig közjegyző valaki, önmagában ezt a kérdést nem oldja meg ilyen fogalmazásban. Megint visszak anyarodok a preambulumra, illetve az 1. §ra, ebben a meghatározás pontosítására, a hatósági jelleg, jogszolgáltatás kihangsúlyozására; ha ezt így fogadom el, akkor rendkívül pontosan kell a működés szabályait, és természetesen a szolgálati viszony, kapcso lat megszűnését is meghatározni. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A Közjegyzői Kamarának adandó jogosítványok nem vitás bővítése általunk elfogadott és támogatandó, megint kihangsúlyozva: azért kell több és nem többlet, s kiváltképpen nem túltöbblet- hata lmat adni a kamarának, hogy ezt a hatósági jogszolgáltató tevékenységet megfelelő módon tudja kontrollálni, tehát azt a rendkívül precíz és nagy felelősséggel járó munkát, amit - bízom abban, hogy ezek után is - végeznek a közjegyzők, szigorúbb, szinte hat ósági jogkörrel ellenőrizhesse. Több és szükségszerű technikai módosításra kerül sor. A magam és a Fórum részéről támogatjuk - pontosan azért, mivel egy hatósági attitűd most már kihangsúlyozottan megjelenik - a közjegyzői tevékenységet. E munka végzését i lletően a magam részéről azt a gazdasági tevékenységet, amelyet a közjegyző végezhet, vagy nem végezhet, elfogadni csak úgy tudom, hogy kiemeljük a (2) bekezdésből a korlátlan anyagi felelősséggel járó munkavégzést. Értelemszerű, hogy e vonatkozásban is in dítványt fogok előterjeszteni. A fentiek összefoglalásaként, ismét megköszönve a közjegyzők eddig végzett munkáját, a magam és a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportja nevében a törvényjavaslatot elfogadom, s önöknek elfogadásra ajánlom. K öszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban, valamint az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót a Fenyvessy Zoltán képviselő úrnak, MIÉP. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Nagy jelentőségű, mondhatni rendszerváltó jellegű lépés volt 1991ben, amikor az ügyvédi és a közjegyzői tevékenységet is kibontották az addigi, másmás jellegű megkötöttségeiből, s a közjegyzők megszabadultak az álla mi, ezen belül is a bírósági kötelékektől, és végre elfoglalták helyüket a jogásztársadalom szabad foglalkozású ágazataiban dolgozók között. Ez - az Igazságügyi Minisztérium ide vonatkozó, most kiadott tájékoztató anyaga szerint is - lényegében visszatérés volt a magyar jogi hagyományokhoz. Ráadásul ez a közjegyzői rendszer az általános tapasztalatok szerint máig jól működik alapvetően. Persze aligha van olyan szabályozás, amelyen ne lehetne javítani - a közjegyzőkről szóló jogszabályon is lehet. Az előterj esztésben is számos támogatható rész található, de most nyilván nem az a cél, hogy ezeket felsoroljam, hanem hogy a számunkra problematikus részekre felhívjam az előterjesztő figyelmét. Gondot okozhat, hogy a tervezet több helyen foglalkozik a közjegyző ér demtelenségével - ami a jelenleg hatályos jogszabályban nem szerepel , azonban sem a tervezetben, sem az indokolásban nem szerepel annak meghatározása, hogy mi is az az életmód és magatartás, amely a közjegyzőt a hivatása gyakorlásához szükséges közbizalo mra érdemtelenné teszi. Az lesze érdemtelen a hivatása gyakorlására, aki alkoholista, aki erkölcstelen, aki veri a házastársát, vagy netán elég az is, ha valamelyik közjegyző kiutasít az irodájából egy izgága ügyfelet? Vagyis milyen alapon, és ki állapíth atja meg a közjegyző érdemtelenségét? Ennek a kérdésnek a tisztázása nélkül a közjegyzők állandó bizonytalanságban lehetnek, hiszen elég lehet egy rosszindulatú bejelentés, hogy
