Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 5 (55. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HORVÁTH BALÁZS (MDF):
1088 ehhez fűzött minden konzekvenciát vállalniuk is kell. S én kizárólag ennek aspektusában szeretnék a törvényt módosító javaslaton - lévén általános vitáról szó - végigmenni. Ha elfogadom a meghatározást, nevezetesen azt, hogy hatósági jogszolgáltató tevék enységet végez, akkor magától értetődő, hogy nem asszisztálhatok ahhoz, következésképpen nem tudom elfogadni azt a módosítást, amely országgyűlési és helyi önkormányzati képviselőségre is lehetőséget biztosít a közjegyzőnek. Ebből persze az következik - is merve a törvényeket , hogy polgármester is lehet a közjegyző. Ahogy Balsai István mondta az alkotmányügyi bizottsági ülésen, némileg az e rendelkezéssel kapcsolatos üzenetet karikírozva: délelőtt mint polgármester temetési segélyt ad, délután pedig lefoly tatja a hagyatéki eljárást. (Dr. Balsai István nevet.) Na kérem, természetesen nem akarom a javaslatot karikírozni, de ezzel kapcsolatban benyújtottam egy módosító indítványt, és megköszönöm Csákabonyi képviselő úr előrebocsá tott elvi fenntartásait, hiszen majdnem mindegyikkel egyetértek, és szeretnék erre néhány mondat erejéig reagálni. Az álláspontom és a Fórum álláspontja az, hogy a regisztrációba vétel pillanatától kezdődően szünetel a közjegyzői szolgálati viszony, addig, amíg a választott tisztség él. Ez polgármester, országgyűlési képviselő esetében - lévén mindegyikre önálló törvény - technikai nehézséget nem okoz. Tudva azt, hogy ezzel kapcsolatban egy igazságügyminiszteri rendelet is fog születni, ugyanakkor felhívná m figyelmüket ennek kiegészítő rendelkezéseként a 23. § egyik módosulására, amely erre célozva utasítja és kötelezi a területi kamarát arra, hogy kötelező erővel gondoskodjék a szolgálati viszony szünetelése folytán megüresedett hellyel kapcsolatban a hely ettesítésről. Itt a szóhasználat rendkívül lényeges, tehát nem a közjegyzőhelyettesről beszél, hanem a szünetelő közjegyző munkájának a helyettesítéséről. Ezért az ilyen rendelet slágvortjait, logikáját ismerve technikai akadályát e módosítás elfogadásának és ennek folytán a közjegyzői szolgálati viszony szünetelésének nem látom. Tisztelt Ház! Szintén e logikán, e gondolaton továbbmenve a legkomolyabb fenntartásaim vannak a sporttevékenység végzésével kapcsolatban; ismerve a sporttörvény idevonatkozó rendel kezéseit, magától értetődő, hogy ilyen formában vagy ki kell venni, vagy módosítani kell. Remélem, hogy az ez irányú Fórumbeli indítványokat a Ház és a minisztérium támogatni is fogja. Nem vitatom és magam is egyetértek azzal, hogy pontosan a hatósági jel legű jogszolgáltató tevékenység folytán a közjegyzők felelősségét - anyagi felelősségre gondolok - a kötelező biztosítás vonatkozásában 5 millió forintban megállapítani merészség, tehát nagyon alacsonynak tartom. Itt rögtön kérem önöket, gondolkodjanak el azon, hogy ilyen tevékenységi meghatározás, definíció elfogadása esetén a közjegyző által letétbe átvett értékek tekintetében a felelősség következményeinek biztosítása lehetséges legyen; annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy a letétért jószerivel telje s értékéig feleljen a közjegyző - kérem, hogy ezt tegyék megfontolás tárgyává. Itt tehát a letétről beszélek, nem a minden más jellegű, egyébként ügyvédnél is fölmerülhető műhiba szükségszerű és néha roppant kellemetlen konzekvenciáiról. Tisztelt Ház! Képv iselő Úr! A magam és a Fórum részéről támogatom azt a kvázi iránymutatásként jelentkező törvénymódosító rendelkezést, hogy a közjegyzőhelyettes, jelölt bérezésének irányadója a fogalmazó, illetve a titkár fizetése legyen. Úgy gondolom, hogy ha ezt törvény szabályozza, akkor ez a rendelkezés nem konfrontálódik a munka törvénykönyvével. Őszintén megmondom, hogy most kezdtem el a képviselő úr e gondolatát kicsontozni, és most így, első blikkre az az álláspontom, hogy az imént kifejtettekre figyelemmel technik ai nehézséget a bérezés megállapítása nem okozhat. Felhívnám az önök figyelmét a következőre. (10.20) A közjegyzői szolgálati viszony megszűnik a 70. életév betöltésével. A bírósági munkában ez hallatlanul komoly gondokat okozott, ugyanis nem tudjuk, hogy a bíró a 70. életévének a betöltéséig hozhatja meg a jó vagy a rossz ítéletét, vagy pedig addig, amíg a köztársasági elnök ebben a nagyon szép és megtisztelő, független posztban megtartja. Ennek folytán hiába van kétharmados törvény a 70. életévig tartó bí rói működésre, nagyon pontosan tudom, hogy nem egy esetben a 70. életévüket
