Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 5 (55. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
1085 törvényjavaslat lesz a tizedik jelentősebb terjedelmű szabályozás, és a rendszerváltás óta most másodszor foglalkozunk külön törvényjavaslatban a közjegyzői hivatás szakmai szabályaival. (10.00) Az 1991. évi XLI. törvé ny a jogállamiságnak megfelelően új alapokra helyezte a közjegyzői tevékenységet, latin típusú közjegyzőségek jöttek létre, szabad foglalkozású közjegyzők, akik a tevékenységükben átmenetet képeznek a bírói és az ügyvédi tevékenység között. A közjegyzőség intézménye az igazságszolgáltatásnak az a nagyon fontos része, amelynek célja bizonyos bírósági jogviták kialakulásának megelőzése, legfontosabb feladatuk pedig az, hogy jognyilatkozatokat és tényeket közokiratban rögzítsenek. A jogásztársadalom e rétegéne k jogállását - legalábbis a latin megoldást alkalmazó országokban - évszázadok óta jól elhatárolják a törvények mind a bírói, mind pedig az ügyvédi tevékenységtől. Erre jó bizonyíték az egyetlen, a középkori jegyzőkre vonatkozó jogszabályunk, Zsigmond kirá ly 1405. évi törvénye, amely megtiltja a közjegyzőknek, hogy ügyvédi tevékenységet végezzenek. Ez a tiltás és elhatárolás a hazai jogtörténetben végig jelen van, a most hatályos törvény is ennek megfelelő szabályozást alkalmaz. Ezt az elkülönülést talán mé g következetesebben végre lehetne hajtani, erről szóltak már előttem bővebben is képviselőtársaim. Az ezzel kapcsolatos véleményükkel én magam is egyetértek, az erre vonatkozó módosító javaslatokat a későbbiek során szívesen fogjuk támogatni. Jelentős lépé se volt a Magyar Országgyűlésnek, amikor 1991ben részben a történelmi hagyományokhoz visszatérve, de egyszersmind a korszerű európai követelményeknek is eleget téve, önálló törvényt alkotott a közjegyzőkről. A törvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mert jól működő közjegyzői hálózat épült ki az országban, a szigorú szakmai követelmények betartását és a kar önigazgatását a független Közjegyzői Kamara végzi - a módosítás egyébként ezt még tovább is erősíti , és mindez biztosítja, hogy az odaforduló á llampolgárok egyre színvonalasabb szolgáltatásokban részesülhetnek. (Az ülés vezetését Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke veszi át.) Az elmúlt években a hazai igazságszolgáltatási rendszer jelentős változásokon ment keresztül, átalakult a bírói kar, változásokon ment át az ügyvédi és az ügyészi testület, és az ebben a körben a rendszerváltás óta talán legrégebben megalkotott törvény alkalmazása során is felmerültek értelmezési problémák, így indokoltnak látszik a mostani módosítás, amely talán 7080 helyen érinti a törvényt, és kisebbnagyobb terjedelemben változtatja meg azok szabályait. Örvendetesnek és alapvető fontosságú dolognak tartjuk, hogy a közjegyzői kar bevonásával, a kamara véleményének figyelembevételével történt a törvényjavaslat előkész ítése, így remélhetőleg a megszülető törvény élvezni fogja a szakmai támogatást is. Erre vonatkozóan próbáltam személyesen is meggyőződni, több közjegyzővel vettük fel a kapcsolatot, és legjobb tudomásunk szerint valóban a kar nagyobb részének véleményét t ükrözi a törvényjavaslat. Új szabályozás alá kerülnek a szakmai összeférhetetlenségi szabályok, amely szabályoknak a korábbihoz képest szélesebb és pontosabb megfogalmazása feltétlenül indokolt. Meglepő - és ezt a javaslat alkotmányügyi bizottsági vitáján és itt az ülésen is többen megfogalmazták , hogy a törvényjavaslat előkészítői nem tekintik összeférhetetlennek a közjegyzői munkát az országgyűlési és az önkormányzati képviselői tevékenységgel. Ismétlésbe kell bocsátkoznom az előttem szólókhoz hasonlóan : a hatalmi ágak elválasztásának elvéből, a közjegyzőségnek a jogásztársadalomban elfoglalt helyéből és abból a körülményből, hogy a közjegyző jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez, számomra az következik, hogy ez a megoldás helytelen. A hatósági tev ékenységre vonatkozó konkrét utalást éppen a mostani javaslat kívánja - egyébként szerintem helyesen - beépíteni a törvénybe, így a két ellentmondó megoldás még kevésbé érhető. Nekem meggyőződésem, hogy a közjegyzői tevékenység szünetelése nem ad ebben a t ekintetben megoldást, de erről a kérdésről nyilván majd az alkotmányügyi bizottság ülésén és talán itt, a plenáris ülésen is többször és bővebben is fogunk majd vitatkozni.
