Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 5 (55. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
1084 törvényben foglaltakkal. Érdemes összevetni, és egészen különleges megállapításra juthatunk. A módosításnak egyetlen indoka le het - más magyarázatot nem tudok , hogy irodákat lehessen létesíteni, és nemcsak a székhelyen, hanem székhelyen kívül is, ugyanis ebben a mostani megfogalmazásban ez teljességgel benne rejlik. Tiltotta ezt az 1874. évi XXXV. törvény, tiltja a jelenlegi tö rvény, sőt nem akarom untatni a Házat szó szerinti felolvasásokkal, de egyértelműen fogalmaz akkor, amikor ezeket a tiltásokat megfogalmazta. Mivel járhat ez? Ez azzal járhat, kérem szépen, hogy a régen közjegyzősegédnek nevezett - az alaptörvényben közjeg yzősegédek , mondjuk, egy jelenleg mintegy 40 ezer lelket átfogó közjegyzői székhely egy egész területet tud átfogni. Elfogadható ez? Én azt gondolom, hogy nem. Még egy dologra szeretném végezetül felhívni az igen tisztelt javaslattevő figyelmét. Nem akar tam, nem akart a Független Kisgazdapárt azzal foglalkozni, ahol a törvény - és ez a negyedik része - a kamara jogosítványaival és a kamara feladataival foglalkozik. Mégis, azért valamire felhívnám a figyelmet. Abban a sokat idézett 1874. évi XXXV. törvény módosításában - és ezért fontos ez a módosítás - az 1886. évi VII. törvénycikk 15. §a és az azt követő még két szakasz egy nagyon fontos szabályozást tartalmaz: visszacsatlakoztatja a felügyeletet - és ez jelenthetné a közvetlen felügyeletet - a törvénysz ék elnökéhez, azaz a bíróság vezetőjéhez és elnökéhez. Mit jelent ez? Azt, hogy területileg közvetlenül van felügyelet, és nem egy távoli - egyfelől a saját szakmabeli, másfelől a tőlük nagyon távol eső igazságügyminiszteri , az is igen szűk körben megha tározott felügyeleti lehetőség. Fontos ez az én nézetem szerint, mert - és itt vissza kell kanyarodnom - ha igaz az 1. § (4) bekezdése, és én remélem, hogy igaz, akkor ezekből következik mindaz, amit én elmondtam, és ebből akkor következik az, hogy a működ és ennek az 1. § (4) bekezdésnek kell hogy megfeleljen. Végezetül tessék megengedni egy utolsó és nem oldalvágásnak szánt, de mégiscsak olyan kitérőt, mert én itt az ügyvédekről beszéltem, a közjegyzőkről beszéltem. Azt gondolom, tisztelt Ház, hogy amikor a '91es most hatályos törvény életbe lépett, nem az ügyvédek voltak azok, akik először meghökkentek, hanem a bíróságok! Azok a bíróságok, amelyek akkor, '91ben, mélyen alulfizetettek voltak, és azt kellett tapasztalnia, mondjuk, egy városi bíróság teljes bírói karának, hogy az a havi bevétele alulmarad az egy szem közjegyzői bevételnek. Normális ez? - meg kell kérdeznem. Én azt gondolom, nem az. Én azt gondolom, hogy ha igaz - és visszautalok rá megint - az 1. § (4) bekezdése, hogy ha ugyanarról a jogszol gáltatásról, gyakorlatilag ugyanazon szintű jogszolgáltatásról van szó, akkor ezek e különbségek és anomáliák nem állhatnak fel. A Független Kisgazdapárt ezt a törvényjavaslatot csak igen lényeges módosítások esetén tudja támogatni. Köszönöm, hogy meghallg attak. (Taps a kormánypárti padsorokban és a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége; őt követi majd Horváth Balázs, a Magyar Demokrata Fórum részéről. DR. HANKÓ FARAGÓ MIK LÓS (SZDSZ) : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az államtitkári expozéból és az előttem szóló képviselők hozzászólásából számomra egyértelműen az a következtetés vonható le ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy jó néhány módosítás me llett, de az Országgyűlés talán minden frakciója támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot; ezzel a Szabad Demokraták Szövetsége is egyetért. Mi is úgy gondoljuk, hogy néhány módosító javaslat előterjesztésével és a mások által előterjesztettek közül néhányn ak a támogatásával ezt a törvényjavaslatot mi is szükségesnek tartjuk és támogatni fogjuk. Mint arról már többen is szóltak előttem, Magyarországon 1874 óta szabályozzák átfogó, önálló törvényben a közjegyzők jogállását és tevékenységét, az azóta eltelt id őben a most előttünk fekvő
