Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 5 (55. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. ISÉPY TAMÁS (Fidesz):
1078 hogy a közjegyzői foglalkozás gyakorlásának szabályai közjogi tartalmúak, a tevékenységformák normatívan előírtak és formalizáltak. Ennek eredményeként a közjegyzői tevékenysé g nem a közjegyző és az ügyfél közötti polgári jogi jellegű megállapodáson alapul, hanem a törvénynél fogva köteles a törvény szerinti eljárásokat lefolytatni. Éppen ezért a közreműködést csupán a törvényben megjelölt néhány okból tagadhatja meg, szemben a z ügyvédi szabad ügyvállalással. Az említett közhatalmi jogosítványok indokolják a zárt szervezetet, valamint a rögzített díjak rendszerét. Változatlan marad az a rendelkezés, hogy az igazságügyminiszter állapítja meg a közjegyzői állások számát, és nevez i ki a közjegyzőket. Ez a létszám 1991ben 218cal indult, és jelenleg 236nál tart. Az európai összehasonlító adatok szerint Magyarországon jut a legtöbb lakosra egyegy közjegyző. Kétségtelen, hogy egyes európai államokban eltérő a közjegyzői hatáskör, v iszont ez önmagában nem indokolná az eszkimók és a fókák túlzott aránytalanságát. A közjegyzők jogállásáról szóló tájékoztató anyag szerint a közhiteles, független, pártatlan jogi szolgáltatás nyújtásához nélkülözhetetlen feltétel a rögzített díjak rendsze re. A közjegyzői intézményrendszer hatósági jellege, az állami jogszolgáltatás pártatlanságához fűződő érdek feltétlenül indokolja azt, hogy a közjegyző tevékenységét ne piaci szempontok orientálják. A közjegyzői díj tehát nem lehet szabad megállapodás tár gya, a díjszabást minden közjegyző azonos szabályok alapján állapítja meg, a díj mértéke nem függ attól, hogy az ügyfél hol veszi igénybe a szolgáltatásokat. Az ezzel kapcsolatban felmerülő vitáknál érdemes idézni az Európai Parlament egy határozatát, amel y megállapította, hogy a közjegyző közjogi feladatot lát el az állam felhatalmazása alapján, a latinrómai jogi hagyományokon alapuló jogrendszerrel rendelkező országok, az uniós tagállamok nagy része közel hasonló szisztéma alapján működteti a közjegyzői szervezetrendszert az álláshelyek maximáltsága, a díjszabás és a közjegyzői okiratokhoz fűződő joghatások tekintetében. Az Európai Bíróságnak egy adott ügyben hozott határozata pedig megállapította, hogy a közjegyzői tevékenységre korlátozás nélkül érvénye s a római szerződés 55. cikkelye, mely a versenykorlátozási tilalom alóli mentességre vonatkozik. Persze kétségtelen, hogy az aránytalanság sokakat bosszant, és miután nem érinti a módosítás a közjegyzői törvénynek az igazságügyminiszter kinevezésére és a zárt rendszerre vonatkozó rendelkezését, ezért egy módosító javaslatban sikerült egy olyan jogtechnikai megoldást találni, amelyik ezt a merevséget látszólag feloldja. A törvényjavaslat ésszerűen nyúl hozzá a közjegyzői testület feletti törvényességi felü gyelet kérdéséhez, hiszen a hatályos törvény óta a bírósági szervezeti és igazgatási rendben jelentős változások történtek, és ugyancsak a törvényi változás miatt a területi kamarák és az országos kamara köztestületté vált. Ilyen körülmények között eltávol ításra ítélt dióhéjként rontotta a puding ízét a kissé zavaros, kettős igazgatási felügyelet, amit a törvényjavaslat most kiemel, és egyértelműen rendezi a törvényességi felügyelet kérdését. A hatályos szabályozás szerint a megyei bíróság elnökének hatáskö rébe tartozó feladatok közül egyeseket az igazságügyminiszter, másokat a közjegyzői önkormányzatok hatáskörébe utal. A hagyatéki és egyéb, nem peres eljárások tekintetében a jogorvoslatok kapcsán a jövőben is érvényesül az igazgatási függőséget nem jelent ő bírói kontroll. Ugyanakkor a törvényjavaslat 5. és 32. §a egyértelművé teszi, hogy a közjegyzői önkormányzat működése feletti törvényességi felügyeletet az igazságügyminiszter gyakorolja, a közjegyző eljárásának törvényességét pedig a közjegyző székhel ye szerint illetékes megyei bíróság felügyeli. A törvényjavaslat indokolása szerint a közjegyzői pálya elismertségére és a közjegyzői munka jellegére tekintettel a közjegyzői pálya vonatkozásában is indokolt a magasabb követelményrendszer kialakítása. Éppe n ezért csak helyeselni lehet, hogy a javaslat a hatályos szabályozáshoz képest szigorúbb feltételeket állapít meg a közjegyzői kinevezéshez, szigorítja a fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályokat, magasabb színvonalú és folyamatos szakmai továbbképzési kötelezettséget ír elő, a közjegyzői szolgálat felső korhatárát a bírói szolgálatra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan
