Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 5 (55. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
1079 állapítja meg, és a közjegyző fegyelmi vétséget követhet el valójában azzal, ha az országos kamara által a követelményrendszerről és a tová bbképzésről kiadott iránymutatást megszegi. Az előterjesztő tiszteletre méltó igyekezettel szedegette ki a készítményből a dióhéjakat és az idegenné vált anyagokat, viszont ez az igyekezet egyes vonatkozásokban a visszájára fordult, mert a kiszedettek hely ébe újakat rakott, és így a puding kissé megint íztelenné vált. A rendelkezésre álló időkeretben nekem a könnyebb feladat, a sikeresen eltávolított dióhéjak felsorolása jutott; a törvényjavaslatban elhelyezett újabbak beható taglalása az első felvonás, az általános vita további szakaszára és a második felvonásra, a részletes vitára marad, és azokat képviselőtársaim fogják, remélhetőleg ékesszólóan leltározni. Összefoglalva tehát, a FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportja általánossá gban egyetért a törvénymódosítás szükségességével, viszont a részletekben megbújó ördögöt feltétlenül szeretné kiűzni, és ezért csak a beterjesztésre kerülő, az alkotmányügyi bizottság előadója által már említett módosító javaslatokkal együtt tudja a törvé nyjavaslatot fenntartás nélkül támogatni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Csákabonyi Balázs képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt; őt követi majd TuriKovács Béla képviselő úr, a Független Kisgazdapárt részéről. (9 .30) DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása megítélésünk szerint is időszerű. Mint azt a bizottsági vitában már kifejtettük, a hatályos törvény kiállt a az idő és a gyakorlat próbáját, az újjászervezett közjegyzői rendszer megfelelően működött. Mindez természetesen nem zárja ki azt, hogy az elmúlt hét esztendő gyakorlati tapasztalatai, továbbá az igazságügy irányításában bekövetkezett jelentős változások e törvényben is megfogalmazódjanak, lehetőséget teremtve ezzel az átláthatóbb és még működőképesebb törvény megalkotásához. Ugyancsak meg kell említenünk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara megnövekedett súlyát és ebből adódóan jogosítványai bővítésének s zükségességét is. Nem mellőzhető annak a megállapítása sem, hogy a gyakorlat számos jogértelmezési problémát is felvetett, így ezek megválaszolása is időszerűvé teszi a törvény módosítását. Mindezek előrebocsátása mellett már most szeretném leszögezni, hog y képviselőcsoportunk véleménye szerint a törvénytervezet átgondolt, színvonalas előkészítő munka eredménye, és külön is felhívom a figyelmet arra, hogy a szakmai észrevételek is megfelelő helyet kaptak az előterjesztésben. Tisztelt Országgyűlés! Mindezekt ől függetlenül van néhány olyan kérdés is, amely feltehetően vitát fog eredményezni. Gondolok itt mindenekelőtt arra, hogy az összeférhetetlenségi szabályok oldása nem biztos, hogy ebben a mértékben célszerű megoldás, hiszen az igazságszolgáltatással össze függő hatósági feladatokat is ellátó közjegyzőknek, már csak a hatalmi ágak elkülönülésére is tekintettel, sokak véleménye szerint nem lehet országgyűlési, illetve helyi képviselői jogviszonyt létesíteni. Mindezek ellenére képviselőcsoportunk ezzel kapcsol atban nem kíván módosító javaslatot benyújtani, de egy áthidaló megoldás támogatására - például a közjegyzői tevékenység szüneteltetése - késznek mutatkozik. Ugyanakkor megjegyzem azt is, hogy ez a módosítás egy új intézmény bevezetését jelenti, mivel a kö zjegyzői tevékenység szünetelése a hatályos szabályozásban nem ismert lehetőség, ebből adódóan az intézmény részletes szabályozásra szorul tehát, annak okát, időtartamát, engedélyezési, hatásköri telepítését, az azzal kapcsolatos jogorvoslati fórum megtere mtését is számításba kell vennie annak, aki ezzel kapcsolatban módosító javaslatot kíván benyújtani.
