Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 24 (34. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK ( dr. Áder János): - DR. VARGA ISTVÁN (MDF):
2728 megyék lakói is azt mondják egy fővárosi utazás előtt, hogy "felmegyünk" Budapestre, mert itt a "fel" nem földrajzi irányt, hanem értékítéletet jelent. De beszéljünk inkább a város érzelmi vonzásáról! A PestBudai Regélő szerint a Pest szó szláv nyelven kemencét jelent. És aki egyszer megtelepedett a meleg kemence mellett, nehezen is hagyja el. Ne ijedjenek meg, képviselőtársaim, nem egy napilap bűnügyi rovatából, hanem a Nyírségből származott Krúdy Gyulától idézek: "Az elmúlt héten agyonlőtte magát egy úriember Pesten, akinek lakását a fővárosból vidékre kellett volna áttennie. Egy püspöki uradalomban lett volna jószágigazgató." És a vége felé körülbelül azt mondta a vendéglői asztal társaságnak: "Nem élhetek Pest nélkül." Tisztelt Országgyűlés! Ennyi fért be az öt percbe. Befejezésül kívánok a szeretett Budapestnek további, ugyancsak felhőtlen, eredményekben még gazdagabb, újabb évfordulókat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK ( dr. Áder János) : Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki reagálni az elhangzottakra. Jelzés nem érkezett. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Varga István frakcióvezetőhelyettes úr, Magyar Demokrata Fórum. DR. VARGA ISTVÁN (MDF): Tisztet Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy az MSZOSZ, de még jó néhány szakszervezeti szövetség az utóbbi időben szerepzavarban szenved. Tudomásom szerint a szakszervezetek elsődleges feladata a dolgozóknak a munkáltatókkal szembeni érdek érvényesítése. Az Antallkormány idején az MSZOSZ és segédcsapatai soha nem rejtették véka alá sem politikai hovatartozásukat, sem pedig azt, hogy mielőbb szeretnék a kormányt megbuktatni. Ezt igazolja az is, hogy egymást érték a sztrájkok, tüntetések, mel yeknek egészen sajátságos formája a taxisblokád volt. Rendkívül furcsa, hogy amikor 1995 és '97 között a reálbérek több mint tíz százalékkal csökkentek a Bokroscsomag áldásos tevékenysége következtében, nem emelte fel szavát az MSZOSZ, holott lett volna m iért. A polgári koalíció megalakulását követően ismét megfújta a harci kürtöket a legnagyobb szakszervezeti szövetség és azonnal országos sztrájkkal fenyegetőzött; sőt Sándor László elnök úr, aki egyébként országgyűlési képviselő is, kijelentette: "A parla menti demokrácia eszközeivel a mai kormányzatot nem lehet megfékezni. Ebből adódóan a szakszervezeteknek is erőteljesebben kell fellépni." E kijelentés képtelenségével nem kívánok külön foglalkozni, megtette ezt Bánk Attila képviselőtársam november 2án. H ogy a bal oldalon ülő ellenzéki képviselőtársaim elfogultsággal ne vádoljanak, idézem a Munkástanácsok elnökének közelmúltbeli nyilatkozatát: "Az MSZOSZ fellépésének hitelességét valamennyire megkérdőjelezi, hogy az elmúlt négy év során sokkal nagyobb megs zorításokkal szemben sem tanúsított ilyen radikalizmust. Indokoltabbak lettek volna például a Bokroscsomag vagy a munkavállalók privatizációból történt kiszorítása miatti hangoskodások." Talán még hitelesebben jellemzi az MSZOSZ identitászavarát politikai államtitkárunk, aki kijelentette: "Az MSZOSZ mind kevesebbet foglalkozik a kollektív szerződésekkel, inkább az államapparátusban a pénzosztó kuratóriumokba kíván betüremkedni." Tisztelt Országgyűlés! Mindannyian jól emlékezünk még az 1990. évi LXX. törvén y meghozatalára, mely a társadalmi szerveztek kezelői jogának megszüntetéséről szól. E törvény legfontosabb rendelkezései közé tartozik, hogy a jogszabály hatálya alá tartozó ingatlanokra elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. E törvény módos ítására 1997ben egy szocialista és egy szabaddemokrata képviselő önálló indítványt nyújtott be, s a Ház, tiltakozásunk ellenére el is fogadta az 1997. évi CXLII. törvényt. (8.50)
