Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - HERCZOG EDIT, az MSZP
996 HERCZOG EDIT , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Először is a Magyar Szocialista Párt nevében köszönöm a kormány elismerését, miszerint "A jövedéki adó új alapokra helyezett, EUkonform szabályozása az év elején került bevezetésre. Az eltelt több mint féléves időszak tapasztalatai alapján a törvényi szabályozásban nagy jelentőségű változtatás nem vált szükségessé, a kialakított rendszer jól f unkcionál" - olvasható a törvénytervezet háttértájékoztatójában. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvénytervezet koncepcióját a kormány abban jelölte meg, hogy a költségvetési bevételek reálértékének meg őrzése érdekében szükséges a tételes jövedéki adók szokásos valorizálása, ennek átlagosan 11 százalékos mértéke megegyezik az 1999. évre tervezett inflációéval. Itt van az első probléma. Ugyanis az elmúlt három évben a szokás - ha már ezt a kifejezést hasz náljuk - az volt, hogy a tervezett infláció mértékének csak 80 százalékával nőttek a jövedéki adók. Ebből két dolog következhet: vagy a kormány tartja a szokást, és a 11 százalék a tervezett infláció 80 százaléka - ez azt jelenti, hogy a valódi tervezett i nfláció 13,5 százalék , vagy valóban 11 százalékos inflációval számol, ebben az esetben 100 százalékban érvényesíti ezt a jövedéki adóban, inflációgerjesztő magatartást tanúsítva. Emlékeztetnék arra, hogy a Fidesz programjában nem ez állt. Egyébiránt, höl gyeim és uraim, ha önök nekünk tetsző módon a korábbi szokáshoz ragaszkodnának, az esetben 1 liter benzin árát 3 forinttal, a gázolaj árát 4 forinttal kisebb mértékben emelnék jövőre, mint a kormány jelenlegi tervezete szerint. Tisztelt Ház! A Központi Sta tisztikai Hivatal számításai szerint 1987ben 32 millió hektoliterfok tiszta szesznek megfelelő volt a szeszesitalfogyasztás Magyarországon. Ebből 1997ben 7,7, 1998ban 8,7 millió hektoliterfok bérfőzés formájában került előállításra, amelynek adóját a j elen törvénytervezet 390 forintról 500 forintra javasolja emelni. Mint tudjuk, a bérfőzés a kereskedelmi forgalomba nem kerülő, saját fogyasztásra szánt pálinka. De hihetőe, hogy minden magyar állampolgár, csecsemőtől az aggastyánig, 2 liter saját főzésű pálinkát megiszik évente - vagy ez a mennyiség inkább bögrecsárdákban hasznosul? A polgárok számára talán inkább az jelenthetné a támogatást, ha a saját fogyasztásra szánt bérfőzésű pálinkák adója nem emelkedne, de korlátozni lehetne, hogy egy családban há ny fő bérfőzethet. Más oldalról közelítve ez azt jelenti, hogy mondjuk, egy családon belül férjfeleség 100100 hektoliterfoknak megfelelő pálinkát főzethet, azaz 400 litert, amihez 6 tonna hullott gyümölcsöt használ fel. Miközben a földművelésügyi és vidé kfejlesztési miniszter minden alkalommal, nagyon helyesen, dicséri a termékeny magyar földet, az acélos magyar búzát, a zamatos magyar gyümölcsöt, a szóló szőlőt, csengő barackot, mosolygó almát - melyet korlátlanul lehet egyébként szerinte értékesíteni , nem tudom, mit érez ilyen mértékű hulladékgyümölcs ilyen módú felhasználása esetén. Az említett 32 millió hektoliterfok szeszesitalfogyasztásból 7 millió liter a feketefőzés, illetve a csempészáru, amely után természetszerűleg nem fizetnek jövedéki adót. Én azt gondolom, hogy ennek kifehérítésére az adókulcs felemelése a legkevésbé alkalmas eszköz. Sőt, aligha tekinthető a valóságtól elrugaszkodó álláspontnak az a feltételezés, hogy a legálisan adózott szeszes italok piacáról további millió literek fognak eltűnni ennek hatására. Természetesen a rosszindulatúak azt feltételezik, hogy itt az adóhivatal sikeres adóbehajtásának egyik előfeltételét teremti meg a jogalkotói szándék. Nem lehet kétséges véleményem szerint, hogy ez esetben a nagyobbik kormánypárt v álasztási programjának egyik kulcstétele kerül megvalósításra; ugye, azt mondták, hogy ha csökken az adó, növekszik az adózási hajlandóság - majd. Hölgyeim és Uraim! A következő néhány mondatban szakmailag és az EUharmonizáció szempontjábó l teljesen indokoltnak és elfogadhatónak tekintjük a következő felvetéseket; amiért megemlítenénk őket, az a kormányprogrammal való ellentétes voltuk. Nem tudom mire vélni ez alapján, hogy a törvénytervezet az olyan "klasszikus magyar" ital, mint a whisky adótételét a gyümölcspálinkáénál kisebb mértékben emeli. Valami kimaradhatott az én életemből, amikor
