Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KERTÉSZ ISTVÁN, az MSZP
978 adójogszabályoknak világosaknak kell le nniük, és amennyire lehetséges, tömörnek; de ugyanakkor követelmény az is, hogy adjanak egyértelmű eligazítást a speciális esetekre is. Jogos elvárás az adóbeszedés hatékonyságának javulása, de ugyanakkor az is szempont, hogy ne sértsük a vállalkozók szaba d tevékenységét, ne sértsük az állampolgári jogokat, az adatvédelmi szempontokat. Fontos, hogy a közteherviselés és a beszedés hatékonysága ne járjon együtt az adminisztrációs terhek folyamatos növelésével. A követelményekkel szemben az előttünk lévő jogsz abálytervezet a meglévő rendszer toldozgatásával további új adminisztrációs terheket ró a vállalkozókra, de nem igazán garantálja az adók ütemes, folyamatos beáramlását, viszont legalább több vonatkozásban sérti a vállalkozók szabad tevékenységét, egyes ki tételeivel, különösen "a jogok rendeltetésszerű gyakorlása" kifejezés adórendszerbe emelésével a jogbizonytalanság érzetét kelti. Tisztelt Képviselőtársaim! Mik azok a legfontosabb változások, amelyek az adózás rendjéről szóló törvény előttünk lévő módosít ási javaslataiban szerepelnek? Nem tekintem igazán új szabályozásnak azt, hogy a társadalombiztosítási járulékok adórendszeri kezelésének jogszabályi feltételeit a módosítás tartalmazza, amivel egyébként mi csak megfontolt ütemezésben értünk egyet. Új a 4. §, mely szerint a vevő számára kötelező, hogy az értékhatáron túli készpénzfizetésről az adóhatóságot tájékoztassa. Túl azon, hogy ez újabb adminisztrációs teher, nem tiszta előttem a dolog egyoldalú kezelése. Miért pont a vevőnek kell a bejelentést megte nnie? Miért nem a vevőnek és az eladónak különkülön kell tájékoztatást adnia? Az elmúlt ciklusban - mint az adózás rendjéről szóló törvény frakcióelőadója - több alkalommal voltam kénytelen vitatkozni az akkori ellenzék prominens személyiségeivel arról, hogy az általuk is igenelt adórendszeri hatékonyságjavulás indokolja a becslés alkalmazását, igényli e nyilvántartási és statisztikai rendszerek működtetését, és ez hogyan függ össze a vállalkozók szabadságjogaival. Úgy gondolom, most is megállapítható, ho gy a lét határozza meg a tudatot, pontosabban, a hollét határozza meg a tudatot. Akkori ellenzéki képviselőtársaink most kormányzati pozícióban sokkal mélyebben szólnak bele a vállalkozók egymás közti kapcsolatrendszerébe, rendelkeznek nyilvántartási előír ásokról, a magánadatok feltüntetéséről. A magam részéről a rendeltetésszerű joggyakorlás adórendszerbe emelése mellett még a 13. §ban rejlő problémát látom kiemelendőnek, mely szerint nyilatkozattételre kötelezhető az adóalany, ami egyébként a korábbi sza bályozásban is lehetőségként megvolt, csakhogy akkor az adójogszabály előírta, hogy csak az értesítésben megnevezett adóalannyal kapcsolatosan kell nyilatkozattételi kötelezettséggel számolni. E korlátozás megszüntetése azt eredményezheti, hogy a vállalkoz ók immáron távollétükben is számolhatnak olyan ellenőrzéssel, amely konkrét információ nélkül próbál meg jogszabálysértés vagy a kapcsolati rendszer felderítésére vizsgálatot végezni, azzal a lehetőséggel is számolva, hogy bizony ezáltal egy vállalkozás te ljes kapcsolatrendszere is kideríthető és felhasználható. Az adószervezet nyomozati szerepkörével függhet össze a 18. §, amely az ellenőrzés részére a székhelyen, a telephelyen kívül tárolt, őrzött értékek, adatok felmérését is lehetővé teszi. Ha ezt az el őterjesztő általános érvényű házkutatási lehetőségként is értelmezi, úgy ennek állampolgári, jogállamisági garanciáit nem ártana pontosítani. Összefoglalva az adózás rendjéről szóló törvény módosítására kialakított véleményt, az előterjesztés nem igazán ta rtalmaz új, érdemi, előremutató elemeket. Kiszámíthatatlan, adminisztrációt növelő hatása egyértelmű, és ezt, azt hiszem, nem árt elmondani még egyszer. A vállalkozók adminisztrációs terhei ma rendkívül magasak, az előttünk lévő törvényjavaslat ezt még csa k tovább fokozza. Elölről, az alapoktól kezdve kellene felépíteni a rendszert, logikusan, vállalkozáscentrikusan, a kölcsönös garanciák beépítésével. Egyszer már meg kellene érteni, hogy az egyszerűsítés, különösen az előlegfizetés vonatkozásában és az évk özi adatszolgáltatás terén a vállalkozó számára külön érték.
