Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KERTÉSZ ISTVÁN, az MSZP
977 Tisztelt Képviselőtársaim! Az adózás rendjéről szóló törvény előterjesztése általában alkalmas arra, hogy az adórendszer alakulását is érintsük. A pénzügyminiszter úr e tárgyban kiadott tájékoztatójában olyan célo kat is szerepeltet, amely minden gazdaságpolitikus számára kedvező megítélés alá esik. Azonban a javasolt eszközök a hangoztatott szándékoktól lényegesen eltérő hatásokat váltanak ki. Például a gyermekes családok kedvezménye vonatkozásában mi, szocialisták egyetértünk azzal, hogy a gyermekek nevelését a lehetséges legnagyobb mértékig segíteni kell. Az előttünk lévő rendszer nem biztosítja azonban, hogy a gyermekek általában részesüljenek a kedvezményekből, csak abban az esetben, ha olyan családokban nevelke dnek ezek a gyermekek, ahol jelentős jövedelem van, és jelentős adófizetés valósul meg. Ahhoz, hogy egy háromgyermekes család igénybe tudja venni a 80 ezer forintos adókedvezményt, valamelyik tagjának 600 ezer forint feletti keresettel kell rendelkeznie. E z a 600 ezer forint rendkívül magas szint azokban a családokban, ahol három vagy háromnál több gyermek nevelkedése előfordul. Ha tehát a személyi jövedelemadórendszer keretén belül támogatjuk a gyermekeket, akkor csak a viszonylag jómódú családokat támoga tjuk. Nagyon jó célkitűzés az élőmunkaterhelés csökkentése is, de ez sem egyértelműen valósul meg az előterjesztés szerint. Azzal ugyanis, hogy a társadalombiztosítási járulékok mértéke jelentős mértékben csökken, egyáltalában nem biztos, hogy valamennyi jövedelmi kategóriánál, ágazatnál csökken az egészségbiztosítási hozzájárulást is figyelembe véve az élőmunka költsége. (10.50) Az 1800 forintos egészségügyi hozzájárulás megduplázódása és a munkavállalói kedvezmény felére csökkentése az alacsony jövedelmű kategóriánál nemcsak azt jelenti, hogy már az első forint után ténylegesen adót kell fizetni, hanem azt is, hogy kritikus esetben drágává válhat a munkaerő, és a kevésbé fejlett térségekben, a munkaigényes, bérmunkát végző ágazatokban, a szolgáltatási sze ktorban, az egészségügyben, az oktatásban és általában a pályakezdők között az élőmunka terhe bizony nőni fog. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kultúrállamokban nem szokás a minimálbért megadóztatni. Tisztelt Képviselőtársaim! Az adóterhelés csökkentése nagyon jó célkitűzés. Járai Zsigmond pénzügyminiszter úr nyilatkozta az egyik újságban, hogy a GDParányos elvonást az eddigi 50 százalékról 46 százalékra kívánja a kormány csökkenteni. Tájékoztatom a pénzügyminiszter urat ez úton is, hogy az elvonások mértéke má r 1997ben 45,8 százalék volt, s 1998ban 45 százalék alatt marad. Ebben a vonatkozásban a Fidesz nyugodtan kipipálhatja egyik programpontját, mert azt az előző kormányzat már előre teljesítette. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.) A pénzügyminiszter ú r által készített tájékoztatóban az is szerepel, hogy a személyi jövedelemadó átlagos elvonási szintje 21,1 vagy 20,9 százalékos lesz, ami egészen biztos, hogy meghaladja az 1998. évi mértéket, ezáltal két év csökkenési tendenciája törik meg. Ebből a stabi litásból, ebből az azonos elvonási szintből az is egyértelmű, hogy ha a gyermekes családok számára 37 milliárd forint összegben jelentős kedvezményt akar adni a koalíció - hangsúlyozom, olyan kedvezményt, ami csak a magasabb jövedelműeket éri el , nos, ez t a 37 milliárd forintot a többiektől kell beszednie, azaz jelentős adóteher- és nettójövedelemátcsoportosítás várható ma, 1999 vonatkozásában Magyarországon. Másképp fogalmazva: a közepesnél magasabb jövedelemmel rendelkező gyermekes családok adóterhe cs ökken, a még gyermektelenek, a már gyermeknevelési korból kinőttek, valamint a pályakezdő fiatalok és az alacsony jövedelmű munkavállalók átlagos elvonási szintje jelentős mértékben nőni fog. Tisztelt Ház! Az adózás rendjéről szóló törvény az eljárási szab ályokat, a célok elérését biztosító eszközöket, az állampolgárok, a vállalkozók jogait, az adószervezetek lehetőségeit rendezi. Nagyon sok ellentétes szempontnak kell, kellene egyidejűleg eleget tennie. Egyrészről az
