Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 2 (16. szám) - A "Jövedelmek - közterhek - érdekegyeztetés '99" című politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
745 A nyugdíjas egyéni vállalkozót a következő esztendőtől nem terheli a havi 3600 forint egészségügyi hozzájárulásfizetési kötelezettség. Ugyanígy a kormány döntött arról is, hogy a nyugdíjas vállalkozó baleseti járulékfizetési kötelezettsége a járulékfizetés mértékének csökkenésével összefüggésben a jelenlegi 10 százalékról 5 százalékra csökken. Ez 103 ezer ilyen vállalkozói formában működő nyugdíjast érint. A munkáltatók az egészségügyi hozzájárulás al apját képező jövedelmek után az eddigi 4 százalék helyett 3 százalék munkaadói járulékot fizetnek a Munkaerőpiaci Alaphoz történő hozzájárulásként. A változás a járulékfizetők terheit éves szinten 115 milliárd forinttal csökkenti. A csökkenés a tíz főnél nagyobb foglalkoztatóknál jelentkezik, az egyéni vállalkozóknál és a tíz főnél kisebb szervezeteknél tehernövekedés nem történik. Szeretném tehát cáfolni azokat a korábban megjelent állításokat, hogy ezek a véleményünk szerint mindenképpen kedvező irányú d öntések bármiféle vállalkozói tehernövekedéssel járnának. A javaslat az 1999. évben várható minimálbérnél - 22 600 forint - némileg alacsonyabb szinttől, 21 500 forintos keresettől már garantálja, hogy a munkáltatói terhek csökkennek. Ez a megoldás a fogla lkoztatók szinte teljes körére kedvezőbb hatású, mint az ez évi szabályozás. A javasolt változtatások alapján várhatóan már rövid távon növekszik a foglalkoztatottság, illetve csökken a fekete, illetve szürkefoglalkoztatás. Természetesen - szeretném azért ezt is megemlíteni - a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás bevezetése azok számára az eddigiekhez képest kétségtelenül tehernövekedést jelent, akik széleskörűen alkalmazták az úgynevezett járulékelkerülési technikákat. E kör terhelése valóban növekszik, de minimális mértékben. Az előbbiekben elmondott élőmunkateher csökkenésén túlmenően a társadalombiztosítási törvénymódosítási javaslat tartalmazni fog a törvény gyakorlati végrehajtása során felmerült problémák rendezésére irányuló megoldásokat is. A javaslat szerint 1999től megszűnik az a kötelezettség, hogy a foglalkoztató a bevallás benyújtásával egyidejűleg csatolni köteles az előző havi járulékbefizetésről szóló igazolást. Rendezésre kerül a külföldön foglalkoztatott biztosítottak járuléka lapja. Emellett a törvényjavaslat lehetőséget ad választás alapján arra is, hogy amennyiben a foglalkoztató vagy a foglalkoztatott vállalja, hogy az 1996. december 31e és '99. január 1je közötti időszakra megfizeti a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárul ékot, akkor ezen időszak is figyelembevételre kerülhet a nyugdíjszolgálati idő számításánál. Rendezést nyer az a probléma, amelyet a végkielégítés biztosítási időként történő, csaknem korlátlan beszámítása jelentett, és reményeink szerint megoldódnak a mag ánnyugdíjpénztári adatszolgáltatással kapcsolatos problémák is. Tisztelt Országgyűlés! Ezek után szeretnék néhány konkrét példán keresztül szólni arról, hogy ezek a kereseteket terhelő kötelezettségek 1999ben hogyan változnak. A keresetteher mértéke 1998ban a következő: a nyugdíjjárulék 24 százalék, a munkaadói járulék a Munkaerőpiaci Alapnak 4 százalék, az egészségbiztosítási járulék 15 százalék, ez tehát összes keresetarányos terhelésként 43 százalékot jelent. Ehhez jön az egészségügyi hozzájárulás, a mi egy fix összegű elvonás, ez 2100 forint/fő/hónap. Ehhez képest 1999. január 1jétől reményeink szerint - amennyiben a parlament is jóváhagyását adja ehhez - a nyugdíjjárulék 22 százalék, a munkaadói járulék a Munkaerőpiaci Alaphoz 3 százalék, az egészs égbiztosítási járulék 11 százalék, tehát az összes keresetarányos terhelés 36 százalék lesz, szemben az idei 43 százalékkal. (8.20) Ehhez jön persze egy egészségügyi hozzájárulás, amelynek fix összege emelkedne 3600 forint/fő/hónapra. Szeretném néhány bér re kiszámítva is jelezni azt, hogy ez a tehernövekedés mit jelent, illetve a korábbi állításokkal szemben mit nem jelent.
